Az MME választása nem véletlen: a kaszpi haragossikló lenyűgöző állat, de nagy veszélyben van

A civil szervezet közleménye szerint hazánk legnagyobbra nővő kígyójáról van szó: hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Ennek ellenére nem könnyű vele találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Élőhelyeinek többsége a szántóföldi művelés előretörése miatt feldarabolódott, a Budapest környékieket pedig "megette" a terjeszkedő város. Települések közelében nagy veszélyt jelentenek rájuk a házi macskák és a kutyák. Az MME honlapja így fogalmaz: ha nem teszünk többet az élőhelyeik rendbetételért, a feketefenyvesek eltávolításáért, a még megmaradt élőhelyfoltjaik megőrzéséért, ez a faj hamarosan le fog kerülni a hüllőink listájáról. Kár lenne érte, mert lenyűgöző állatok, amelyek láttán szinte mindenkinek elakad a lélegzete. És nem annyira a félelemtől, mint inkább a csodálattól.

A nagyra nővő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri. Az MME szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb távolodik el, és vadászportyái több napig is tarthatnak. Ennek során ürge-, vagy pocokjáratokban vészelik át az éjszakákat, illetve a kedvezőtlen időjárást.

Az MME utóbbi vizsgálatai felkeltették Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az első nyomkövetővel ellátott, azóta a nevét (Jane) viselő siklót. A program ezáltal országos ismertségre tett szert, aminek jelentős szerepe volt a pesthidegkúti élőhely olimpiai hegyikerékpár-pályává alakítása ellen folytatott kampány sikerében.

Délkelet-európai elterjedésű kígyó, a mediterrán füves, bokros domboldalakon és száraz, meleg sztyeppéin él a Balkán-félszigettől egészen a Krím-félszigetig. Elterjedésének északnyugati határát Magyarországon éri el. Hazánkban az elterjedése az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen szűk. Egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd, stb.), illetve néhány elszigetelt állományáról tudunk a Budai-hegységben: a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton.

Az MME honlapjának cikke szerint a haragossiklók március közepe után bújnak elő sziklákba vagy a löszfalakba mélyen benyúló, tágas és fagymentes üregekben eltöltött hibernációjukból. Nászuk április második felében kezdődik, és eltarthat a nyár elejéig. A hímek gyakran küzdenek egymással a párzás jogáért. Ez a sok más kígyónál is ismert „kígyótánc”. Testüket egymásba fonják, és így haladnak egymás mellett, miközben testük elülső harmadával lökdösődnek. Mozdulataik néha kecsesek, a magasba emelt fejű kígyók valóban úgy tűnnek, mintha táncolnának. A következő pillanatban azonban hatalmasat taszítanak egymáson, és hirtelen nekiiramodnak. A harc nem jár komolyabb sérüléssel, és csak addig tart, amíg egyikük fel nem adja. A győztes hím ezután párosodik a közelben lévő nősténnyel. A nőstény nyár elején, közepén talajfelszín alatti üregekbe rakja le 5-12 pergamenhéjú tojását, amelyből a körülbelül 30 centiméteres kis kígyók augusztus végén, szeptemberben kelnek ki, és kezdenek hozzá teljesen önálló életükhöz. Téli kényszerpihenőjüket szeptember végén vagy októberben kezdik meg. Kedvező időjárás esetén a fiatalok még novemberben is aktívak lehetnek.

A kaszpi haragossiklót magyarul sokáig csak haragos sikló névvel illettük. A változást részben az új, DNS-re alapozott törzsfejlődéstani vizsgálatok indították el, melyek arra világítottak rá, hogy az európai haragossiklók több önálló törzsfejlődési ágon szétszórtan helyezkednek el. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes.