A Zala Vármegyei Levéltár sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi eredményekről és az idei tervekről

Már sokéves hagyományra tekint vissza a Zala Vármegyei Levéltár éves beszámolója, amellyel a magyar kultúra napja zalai eseményeihez csatlakoznak. A közgyűjtemény vezetői ilyenkor adnak számot az előző évben végzett szakmai, tudományos és közművelődési munkáról, benne az iratrendezésről, a kutatók és ügyfelek kiszolgálásáról, a konferenciákról, tudományos előadásokról, az új kötetekről.

Arany Horváth Zsuzsa

dr. Káli Csaba igazgató, dr. Kulcsár Bálint levéltáros és Molnár András igazgatóhelyettes a sajtótájékoztatón a Családtörténeteink című friss kötettel a kezükben

Fotó: Pánczél Petra

Hétfőn délelőtt elsőként dr. Káli Csaba, a levéltár igazgatója összegezte a 2023-as évet jellemző szakmai tevékenységet. Elmondta, a 400 zalai iratképző szerv közül tavaly 70 szervezet iratait ellenőrizték, gyűjtötték, így 40 iratfolyóméternyi (ifm) dokumentum került a levéltárba, elhelyezése nyomán jelenlen 11 209 ifm iratanyagot őriznek. Ebből 233 ifm iratanyag esett át szakmai rendezésen, kapott raktári nyilvántartást. Az év egyik legnagyobb eredménye a tíz éve épülő online adatbázis, amelybe 38 testület 1950- előtti jegyzőkönyveinek napirendi pontjai váltak elérhetővé. Az igazgató vetített képes demonstrációval be is mutatta a kereshetőség egyszerűségét. A kutató-és ügyfélszolgálat is nagyüzemben működött: 105 kutatási kérelmet elégítettek ki, 126 családtörténeti kutakodásban segítettek, 1000 ügyfélmegkeresést intéztek el, utóbbi esetében is nőtt az elektronikus ügyintézés.

A zalai levéltár nyolc munkatársa 31 tudományos írásművet készített 2023-ban, 21 előadást tartottak az év folyamán. Két önálló kötet került ki a tudományos műhelyből, a Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19.-20. században és a Vendéglátás Zalaegerszegen a 18.-20. században című könyv a Zalaegerszegi Füzetek sorozatban jelent meg. A levéltár nagy sikerű konferenciát rendezett Fotografált történelem címmel májusban és "Szokatlan hódolat ez.." címmel októberben.

Az egyik korábbi konferencia előadásainak dr. Kulcsár Bálint történész-levéltáros által szerkesztett tanulmánykötete családtörténeteink - Zalai genealógiai tanulmányok címmel jelent meg, a Zalai Gyűjtemény sorozat 86. darabjaként, ezt a szerkesztő mutatta be a sajtótájékoztatón. A kötet 9 tanulmányt tartalmaz, a szerzők saját családjuk történetét dolgozták fel, így rajzolódik ki a mai zalai társadalom összképe.

A 2024-es tervekről Molnár András, a Zala Vármegyei Levéltár igazgatóhelyettese beszélt. Megtudtuk, hogy az őszi Deák Ferenc munkásságához köthető tavaly októberi konferencia előadásait is sajtó alá rendezik, a könyv a Line design Kiadó jóvoltából jelenik meg. A zalai színháztörténeti konferencia tanulmányai a Göcseji Múzeum szervezésében jelenik majd meg, tette hozzá Molnár András. A Zalai Gyűjtemény sorozat 50 éves évfordulójára (1974-ben jelent meg az első kötet) PDF formátumban elérhetővé teszik az eddigi 86. kötetet, amely a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjáról lesz letölthető.

A tudományos rendezvények sorában októberben számíthatunk a Vidéki tudományos műhelyek, könyvkiadók címet viselő levéltári konferenciára, májusban pedig a Szabadidő, szórakozás, társasági élet címűre, amely a 19.-20. századi Zalaegerszegre kalauzolja az érdeklődőket.

A zalai levéltár csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Petőfi program nevű térségi kulturális projektjéhez, ennek keretében tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a sorozatba belépő településeken. A program révén a "Kutasd a múltad!" révén kutatási lehetőségek nyílnak meg, a "Légy a történelem része!" programelemben gyűjtőköri napokat szerveznek, az "Örökítsd meg a jelent a jövőnek!" sorozat pedig a történelmi fotóklub élményét kínálja. Eddig 15 zalai település kapcsolódott be a Petőfi Programba, a jelentkezést várja a NMI.