A magyar festészet Petőfije – Mészöly Géza balatoni képei

Képei valósághűen művésziek és a mai napig csodálatra méltók, az ún. „paysage intime”, azaz a bensőséges tájképtípus hazai követője és megvalósítója. A fiatal Mészöly bécsi akadémiai éveit követően Münchenben és Párizsban alkotott, majd később Budapesten szerzett hírnevet magának. Már az 1870-es években ismertté váltak balatoni tájképei, majd 1873-ban a bécsi világkiállításon művészeti díjat kapott tavi festményeiért. 1874-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter felkérte egy nagyobb olajfestmény megalkotására. Így keletkezett leghíresebb munkája, a Balatoni halásztanya (a Nemzeti Galéria őrzi), amelynek egy kissé módosított másolatát Camille Corot, a francia plein air híres képviselőjének képeként állították ki külföldön. Balatoni halásztanya című képének fametszetű reprodukciója díszítette az 1926-os húszpengős bankjegyet, később bélyegre, gyufásdobozra is felkerült. Az utókor elismerte Mészöly művészi nagyságát, születésének centenáriumán, 1944-ben így méltatták: „A Balaton bűbájos környéke azután rabul ejti. Itt festi legszebb képeit, az ezüst-párás ködök alatt pihenő nagy vizet (a viharűzte hullámok drámai Balatonja idegen egyéniségétől), a remeteéletre csábító halásztanyákat, a korán lenyugvó holdat, az éjjeli szállásra váró „magyar tenger" csöndes, kék óráit, meg a sátoros cigányok nomád örömökkel teli életét.”

A Balaton öble az akarattyai partokkal, a Fürdőző gyerekek, Fürdőház a Balatonon – mind meghatározó alkotásai, az ún. realista tájképfestészet reprezentatív darabjai. Mészöly képeinek nagy része a tóhoz és vidékéhez kapcsolódik. Munkái közt kisebb és nagyobb Balaton-képeket is fellelhetünk, melyeknek témái az egyes partszakaszok, nádasok, öblök, a kis tanyák, malmok, patakok. Képeit részletgazdaság, élethű színek, a barna és a zöld árnyalatainak kiemelt használata, lírai hatáskeltés jellemzi. Képein élethűen és részletesen jelenik meg a tavi állat- és növényvilág (kacsák, nádasok, lombos fa, mezők). A tónál tisztelik és elismerik Mészöly művészetét: több településen is utcák viselik nevét. Legnagyobb kultusza Balatonvilágoson van, ahol a magasparton található az a bronz portrédombormű, mely Mészöly Géza nevét hirdeti, hiszen a művész ezen a partszakaszon belátva az egész balatoni tájat sokszor merített ihletet műveihez. Mészöly Géza balatoni képein a táj nyugodt szépsége jelenik meg, jellegzetes stílusával ha nem is teremtett iskolát, mindenképp – a Balaton megörökítése tekintetében is – követőkre talált.

Mészöly nagy hatással volt festő-követőire, sokakra átörökítette Balaton szeretetét. Egyikük Nádler Róbert (1858–1938) , kinek művészetében domináns a vizek megjelenítése, elsősorban az Északi-tenger és a mediterráneum, de olajképein és akvarelljein előszeretettel örökítette meg a Balatont is. A Balatonkenesei parton, a Fodros Balaton, a Mocsaras Balaton-part című tájképei mellett megörökítette a vidék lakóit is, ez látható a Mosás a kenesei parton című munkáján. Szintén egyfajta Mészöly-

epigonnak tekinthető Valentiny János (1842-1902) , aki a Háborgó Balaton, Tóparton, A Balaton partján című romantikus stílusú képein a tavi táj jellegzetességeit rögzítette. Hasonlóképp alkotott Mesterházy Kálmán (1857-1898) , akinek Fények a Balaton felett című (1895) különös hangulatú festménye sajátos megközelítéssel ábrázolja a vidéket. A Mészöly-követői sort Aggházy Gyula (1850-1919) festőművésszel zárhatjuk. A bécsi és müncheni tanulóéveket követőn Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett, majd a szolnoki művésztelep oszlopos tagjává vált. Az 1880-as és 1890-es években készült naturalista tájképei között számos balatoni fellelhető. Virágzó almafák, „Dodó”, A néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtja című művei mellett a leghíresebb képe a Tehenek a Balaton-parton című alkotása lett. Vízparti részlet című festményét a Nemzeti Galéria őrzi.

A Mészöly-követő magyar festők munkáin egyfajta naturalista, de mégis légies Balaton-kép jelenik meg, a bensőséges tájképfestészet jegyében. Bár műveik napjainkban szinte teljesen feledésbe merültek, - mesterük alkotásaival egyetemben – mindenképp fontos mérföldkövek a Balaton-ábrázolások tekintetében.

Szerző: dr. Kovács Emőke