Ne etessük a vízimadarakat! Angyalszárnyuk nőhet, elpusztulhatnak!

A Magyar Madártani Egyesület honlapján most is megtalálható a korábban készített kiváló összefoglaló a témáról. Ebből idézzük, hogy miért ártalmas ez a szokás, amely sajnos makacsul tartja magát.

Mint felhívták rá a figyelmet, a növényevő vízimadarak (récék, ludak, hattyúk) táplálékát alapvetően a parton legelt fű és egyéb lágyszárú növény képezi, ami gyakorlatilag korlátlanul a madarak rendelkezésére áll télen és nyáron egyaránt (ha pedig mégsem, a madarak nem telepednek meg ott vagy elvonulnak onnan). A mesterséges etetés "öngyilkos" viselkedésváltozást okoz: már néhány hét alatt jelentős mértékben vagy akár teljesen kikapcsolja a természetes táplálkozást és a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is. A madarak nem vonulnak el délebbre, pedig a fagy és a hó élhetetlenné teszi az itteni élőhelyüket. A befagyó vizeken egyre kisebb szabadon maradó vízfoltokra szorulnak vissza, ezeknek a lihogónak nevezett „kacsalékeknek” az a veszélye, hogy a vízen úszó madarak keltette mozgás hatására a víz a fagyhatárt elérve sem tud megszilárdulni. Éjjel aztán, amikor a madarak a vízen lebegve mozdulatlanul alszanak, a lihogó vize hirtelen fagy be, tömegesen csapdába ejtve és hosszú éhhalálra ítélve a madarakat.

Angyalszárnyuk nő, elhullhatnak

A kenyér és egyéb értéktelen táplálék megbetegíti a madarakat, emésztőszervi gyulladást és hiánybetegségeket okoz, aminek csont- és tollnövekedési rendellenesség a következménye. Ezeknek a legsúlyosabb, a fiókák röpképtelenségét okozó egyik formája az úgynevezett angyalszárny-betegség.

Lenyelik a horgot, jönnek a patkányok

Az etetés helyi patkányinváziót okoz, ráadásul a vízimadarakat etetői felelősek a hattyúk és récék horognyeléséért, a madarak lábára tekeredő horgászzsinórok okozta lábamputációkért, és a madarak által úszás és repülés közben maguk után húzott, akár több méteres horgászzsinór okozta felakadásért.

Agresszívek lesznek

Az etetés növeli a zsúfoltságot, a madarak között agressziót szül, megnő a sérülésveszély. Az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is sok vízimadár érkezik, fertőző betegségek terjednek, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot

Szennyezi a környezetet

A vízimadarak etetése szennyezi a környezetet, rontja a vízminőséget, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást, írja a madártani egyesület.

Minket is megbetegíthet

A madárinfluenzát az ember is elkaphatja, ez többnyire az egészségügyi előírásokat lazán kezelő Ázsiában fordul elő a túlzsúfolt baromfitelepeken dolgozó munkások körében. A járványügyi szakemberek legnagyobb félelme, hogy a madár- és az emberinfluenza kórokozóit egyaránt hordozó beteg ember szervezetében a két törzs mutálódik, és így útjára indul egy szupervírus okozta világméretű járvány. Ezért a madárinfluenza elleni védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a lakosság ne lehetőleg kerüljön közvetlen fizikai kapcsolatba vízimadarakkal.