Évértékelésről és célokról Vigh László miniszteri biztossal, országgyűlési képviselővel

– Az ukrajnai háború hatásai és a brüsszeli szankciók a magyar gazdaságot, a magyarok mindennapjait sem kerülték el. Nemcsak a családoknál, a háztartásokban okozott sok nehézséget: hanem az önkormányzatoknál is. Számos megkeresést kaptam az év során településvezetőktől, hogyan tudnának úrrá lenni a megemelkedett energiaárakon, és hogyan tudnák fejleszteni a falvaikat – a nehézségek ellenére – fogalmazott a képviselő.

– A kormány célja már a kezdetekkor is az volt, hogy e nehéz helyzetben a legfontosabb közszolgáltatások működése fennmaradhasson, ezért a korábbi tízezer lakos alatti településeknek adott kormányzati támogatás után – az év elején – a tízezer lakos feletti városok és fővárosi kerületek energiaár-­emelkedés miatti támogatásáról döntöttünk mintegy 44 milliárd forint értékben.

A települések anyagi helyzete, energiabeszerzési szerződéseik, alapvető intézmé­nyeik fűtési, világítási rendszere jelentősen eltérő – folytatta a politikus. Hozzátéve: a támogatásért cserébe mindenkitől takarékosságot kértek, ezért az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energia­megtakarítási lehetőségekről.

– Az esztendő végére így már könnyebbé vált a települések helyzete. Ennek tükrében már nemcsak a „túlélésről”, a nehézségek problémamegoldásáról szóltak a napjaik, hanem a fejlesztési tervekről, a különböző beruházásokról is. A Településfejlesztési Operatív Program mellett a legnagyobb sikertörténet a települések életében a Magyar falu program, amelynek indulása óta eltelt négy évben már több mint 40 milliárd forint támogatást nyertek el Zala vármegye falvai. Mint ismeretes: a komplex program elsődleges kedvezményezettjei az aprófalvas önkormányzatok, hiszen azok biztosítják a közszolgáltatásokat, intézményeket, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életminőségét. Idén három, korábbi pályázati körben juthattak már forrásokhoz a kistelepülések. Első körben a kisboltok rezsitámogatására biztosítottak nyolcmilliárd forintot, a második kiírás révén önkormányzati fenntartású utak, járdák építésére, felújítására nyertek ötmilliárdot, nemrég pedig kihirdették a falusi civil szervezetek támogatására biztosított hárommilliárd forintos pályázat nyerteseit. Jó hír, hogy a Magyar falu program jövőre is folytatódik: újabb pályázati körben tízmilliárd forint keretösszegre jelentkezhettek a kistelepülési önkormányzatok saját tulajdonú épületeik felújítására, eszközök beszerzésére – összegezte Vigh László.

Zalaegerszeg – a fejlődés nem áll meg

A vármegyeszékhelyen csaknem 14 milliárd forint összértékű beruházás fejeződött be idén, és mintegy 7 milliárd forintból indultak újabb fejlesztések – emelte ki Vigh László.

– Azt szoktam mondani, hogy Zalaegerszegen erős csapat van, amely hatékonyan és eredményesen, a városban és a vonzáskörzetében élő emberekért dolgozik. Sikertörténet a város fejlődése, elég csak megemlítenünk – a sok beruházás és projekt közül – a Kovács Károly Városépítő Programot, amelynek köszönhetően szinte új arcot kapott és kap a város, többek közt épületrekonstrukciók és infrastrukturális fejlesztések révén. Fontos mérföldkő még Zalaegerszeg életében a nagy állami beruházások megvalósítása is. A már európai szinten is jól ismert ZalaZONE Járműipari Teszt­pálya folyamatosan fejlődik. Azt szoktam mondani, hogy a létesítmény sosem készül el teljesen – hiszen mindig újabb és újabb modernizációk valósulnak meg ott. Idén adtuk át Orbán Viktor miniszterelnök úrral közösen a Rheinmetall harci járműveket gyártó üzemét. A kormányfő szerint az is tanulságos a mai világban, hogy Armin Pappergerrel, a Rheinmetall vezérigazgatójával megkötött megállapodás szerint az üzemben nemcsak a gyártás, de a kutatás, illetve a mérnökök és szakmunkások szakképzése is együtt történik. A miniszterelnök úr azt mondta: a német ipar a járműgyártástól a hadiiparig pontosan tudja, hogy mekkora szerepet játszanak a magyar gyárak, munkások, mérnökök, a magyar hozzáadott érték a német világmárkák globális sikerében. A kormányfő szerint tanulságos a gyárátadó Zalaegerszeg szempontjából. Elmondása szerint azért is érdemes Zala vármegyére figyelni, mert Zalaegerszeg olyan hely lett, ahonnan jól lehet látni a jövőt, és szerinte kevés ilyen hely van Európában. Mindannyiunk számára fontos az is, hogy az üzemben több száz ember kap munkát, amely által a családjaik megélhetése is biztosított lesz. Illetve a nagy beruházásoknak – mint a hatvanmilliárd forintból létesített üzemnek – számottevő vonzóereje van, amik révén kialakul idővel egy gazdasági ökoszisztéma. Azaz idővel megjelennek a kiszolgáló egyéb vállalkozások, felbukkannak a különböző beszállítók, szolgáltatók is.

Brüsszel: Magyarország nem hagyja magát

Szijjártó Péter külügyminiszter úr a közelmúltban hangot adott annak – az uniós vezető diplomaták csúcstalálkozója után –, hogy addig nem szavaz meg a kormányunk semmilyen új büntetőintézkedést, amíg az eddigi lépések hatásait nem mérik fel.

A magyar álláspont továbbra is változatlan: mi a béke pártján állunk. Brüsszel ugyanis újabb szankciók kivetését fontolgatja Oroszország ellen az orosz gyémántokat célzó javaslatokkal, az olajtranzakciókra vonatkozó szigorúbb jelentéstételi követelményekkel és bizonyos importkorlátozásokkal. Az Európai Bizottság 11. szankciócsomagja óta a szankciók kijátszását próbálja megakadályozni az államszövetség, és olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek elkerülik, hogy az EU-t jobban károsítsák, mint Oroszországot. Véleményünk szerint ez a helyes út, hiszen hiába akarnák az oroszokat büntetni, annak a különböző nemzetek, köztük a magyar is „meginná a levét”. Ezt nem hagyjuk – hangsúlyozta Vigh László.

A politikus – aki a magyar Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának alelnöke is – a közelmúltban ismét Brüsszelben járt: idén is képviselte a hazát a magyar jogállamiság helyzetéről szóló uniós vitában.

– Magyarország és a magyar emberek érdekében jártam el a felszólalásom során. Egyúttal kértem azt is, hogy ne Brüsszel döntsön helyettünk olyan kérdésekben, amik ránk, és nem pedig az unió más országaiban élő emberekre tartoznak. Azonban amíg Magyarországon rend, biztonság és béke van, addig számos uniós országban a migráció okozta káros hatások érvényesülnek. Mi, magyarok, nem fogunk és nem is akarunk félni a saját hazánkban. Hangot adtam annak is a vitán, hogy még mindig nem sikerült átlátni Brüsszelből a Magyarországon zajló munkát. Azért, hogy mindez változzon, a magyarok a továbbiakban is kiállnak – nemcsak szóban, hanem különböző rendelkezések, köztük a szuverenitásunk megvédése tekintetében. Ellentétben más uniós országokkal, hazánkban fontos a magyar emberek véleménye, amelyre például a nemzeti konzultáció révén is számot tartunk. Nincs még egy, hozzánk hasonló olyan állam az unióban, amely megkérdezné állampolgárai véleményét. Mi megtettük, és megtesszük most is. Ezúttal tizenegy kérdéskörben, amelyek meghatározóak hazánk önrendelkezése szempontjából, várunk választ a magyar emberektől. A válaszadók véleményt alkothatnak az ország gazdaságát és biztonságát érintő kérdésekben, kiállhatnak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatják a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését.

– Idén a szuverenitásvédelem terén is jelentős előrelépések történtek Magyarországon – így Vigh László. – A Kocsis Máté frakcióvezető úr által benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag tartalmazza többek közt a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét, illetve már az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választások vonatkozásában is börtönbüntetéssel sújthatják azokat a jelölteket, illetve az érintett jelölő szervezetek tisztségviselőit, akik külföldről érkező támogatást használnak fel. A közelgő, jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választások kapcsán is ezt alkalmaznánk. A törvényjavaslat szerint az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek – a pártok finanszírozására vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan – külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet nem használhatnak fel.

A jövő

– A munkát folytatjuk: amit elkezdtünk 2010-ben, azt a fejlődési folyamatot tartjuk a jövőben is, az ország, a városok és a falvak tekintetében egy­aránt. Úgy szoktam fogalmazni: az emberek életét szeretnénk jobbá tenni. Ezért nem csak az évente több száz rendezvényen – amiken részt veszek szerte a térségben és Magyarországon – beszélgetek az emberekkel, hanem nap mint nap, hiszen értük, nekik, velük dolgozom. Elsődleges feladatunk továbbra is a munkahelyteremtés, hiszen, ha munka van, akkor minden van.

Család

– Ahhoz, hogy zavartalanul a munkának élhessek, a családom nyújt biztos, stabil, szerető hátteret. Idén megszületett a harmadik unokám, Dominik, aki – csakúgy, mint Dorina és Fruzsina unokáim – nagyon sok örömet, szeretetet ad. Mindig azt mondom: az élet legnagyobb ajándéka a család. Az, ha tartozhatunk valakihez, ha szerethetünk valakit.