A Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetőjével beszélgettünk

A szervezet egyike azoknak, amely nevelőszülői hálózatot működtet Zala vármegyében. Beszélgetésünk témáját az adta, hogy csaknem 7000 gyerek él ma gyermekotthonban. A KSH-adatok szerint 5400 nevelőszülő van az országban, és körülbelül 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Pedig a legfőbb cél az, hogy minél több gyermek nevelkedhessen családi környezetben.

A Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ Zala, Vas, Somogy, valamint Pest és Szolnok vármegyékben működő lakásotthonaiban összesen 940 gyermek él 400 nevelőszülőnél. Közülük Zala vármegyében, Nagykanizsán és Zalaegerszegen 140 gyermek, akiket 60 nevelőszülő nevel. Mindnyájukat a hatóság azért emeli ki családjukból, mert nem az elvártaknak megfelelően nevelik, gondozzák őket szüleik.

- Az elhanyagolás az egyik jellemző ok, vagyis nem etetik, nem ruházzák őket szüleik rendesen. Az okok közé tartozik a rossz lakáskörülmény, a fizikai és a lelki bántalmazás is. A nevelőszülőhöz való áthelyezés átmeneti, hiszen elsődleges cél az, hogy a kiskorú visszakerüljön a vér szerinti családjába. A nevelőszülőnek is ezt kell támogatni, és ezt támogatja hálózatunk is. Ennek sikere a szülőn is múlik, akinek joga és kötelessége a kapcsolatfenntartás a gondozásban lévő gyermekével. Ha eleget tesz ennek, a kiemelés okait is rendezi, visszakaphatja gyermekét.

Ha nem rendszeresen, vagy egyáltalán nem látogatja, akkor a gyámhatóság örökbe adhatóvá nyilvánítja gyermekét.

A gyermekvédelmi törvény értelmében minden állami gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Általában óvodás és kisiskolás korúak, de egészen pici korban, nulla éves kortól is kerülhetnek nevelőszülőkhöz. Miklósi Erzsébet elmondja, hogy három-négy naposan a kórházból hozzák el őket.

- A nevelőszülői hivatás egyáltalán nem könnyű, hiszen ebben a vállalásban a nevelőanya és családja minden tagjának együtt kell működnie. Többletszeretet, nyitottság kell egy ismeretlen kisgyermek befogadásához, aki nehéz körülmények közül érkezik – emelte ki az intézményvezető. - Sok anya azért dönt a nevelőszülőség mellett, mert nem biztos, hogy vissza tud menni dolgozni, vagy csak olyan munkalehetőség van, ami kihívást jelent saját gyermekei nevelése szempontjából. Az anya tehát szeretne otthon maradni. Ezt a szabályozás régóta segíti, hiszen 2014. január elsejétől a nevelőszülői tevékenység foglalkoztatási jogviszonynak minősül, ami beszámít a nyugdíjba, és társadalombiztosítási ellátásra jogosít.

A gyermekvédelmi törvény konkrétan meghatározza, hogy kiből lehet nevelőszülő. A számok alapján azonban csak kevesen felelnek meg feltételeknek. Sokakat a feladattal járó nehézségek riaszthatják el. Az intézményvezetőtől azt kérdeztük: hogyan tudják nevelőszülőiket segíteni munkájukban, ezzel együtt a nevelőszülővé válást ösztönözni?

- Nevelőszülői hálózatunkban pluszt jelent a gyülekezeti közösség, amelybe igyekszünk a nevelőszülőket bevonni. Emellett három intézményi lelkészünk dolgozik, akik, mint lelki segítők ott vannak a családok, a lakásotthoni gyerekek életében, illetve nehéz helyzetekben támogatást nyújtanak nekik a többi szakemberünk mellett. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szeretetet, értékrendet közvetítsünk. Rendszerünkben a hit gyakorlása a legfontosabb erő. Az Istenbe való kapaszkodás nagyon fontos értékrend. Bízunk abban, hogy gyerekeink magukénak tudják ezt érezni olyan alkalmakon is, amit szervezünk számukra. Így a még előttünk álló adventi készülődésen, és a karácsonyi ünnepségen is érezzék a jó Isten szeretetét, azt, hogy mindig ott áll mögöttünk, és hozzá mindig lehet fordulni.

A Református Szeretetszolgálat, mint fenntartó, októbertől kezdődően idén is rezsitámogatást biztosít a nevelőszülőknek, hogy a téli hónapokban ki tudják fizetni a gáz- és villanyszámláikat ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Beiskolázási támogatást adunk, ünnepekre ajándékokat. Igyekszünk segíteni abban, hogy jobb körülmények között élhessenek a nevelőcsaládok. Ugyanakkor a nevelőszülők is emberek: meghalnak, nyugdíjba mennek, elválnak, megbetegednek. Utánpótlásuk tehát rendkívül fontos. Legeredményesebb módszere ennek az, amikor maga a nevelőszülő javasolja másoknak ezt a szolgálatot - hangsúlyozta végül Miklósi Erzsébet.