Kristálymikrofon a látássérültek kulturális esélyegyenlőségének javításáért

Az MVGYOSZ 2021-ben alapította a díjat, amellyel az önkéntes felolvasók munkáját ismerik el. A kitüntetést azok kaphatják meg, akik 500 órát meghaladóan olvastak fel a vakok Bodor Tibor hangoskönyvtára számára. Az idén Varjai Gábor és négy önkéntes társa vehette át a díjat szimbolizáló kristálymikrofont és az emléklapot.

- Jelenleg 680 órányi kész hangoskönyv-anyaggal járultam hozzá, hogy látásfogyatékos embertársaim is élvezhessék az irodalmat, a történelmet. De nem csak felolvasom a könyveket, a hangtechnikusi munkát, a vágást, a szerkesztést is magam végzem, vagyis a 680 órányi hangoskönyv háromszor annyi idejű munkát jelent. A fizetség érte vak embertársaim öröme, ami számomra ugyan felemelő érzés. Megfogadtam, nyugdíjasként kizárólag olyan dolgokba kezdek, amikben örömömet lelem - kommentálta az elismerésről szóló hírt Varjasi Gábor, hozzátéve, hogy ez a megtiszteltetés ugyanolyan fontos számára, mint az addig kapott kitüntetései: a Zalaegerszegért díj, a Zala Megye Közszolgálatáért díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje.

Rendőrként is szép ívű pályát tudhat maga mögött, a rendszerváltozás idejében volt Zalaegerszeg város kapitánya, majd a megyei főkapitányság közbiztonsági igazgatója, a főkapitány helyettese - azt mondták róla: rendőrnek született.

- Meg zenésznek! - vágta rá Varjasi Gábor -. A hangoskönyvtárba is a muzsika révén botlottam - tette hozzá. Már a rendőrzenekarban is gitározott, nyugdíjasként saját zenestúdiójával rendezvényeken "húzza a talpalávalót". Hasonszőrű zenésztársaival az interneten csereberélnek zenei alapokat, ötleteket, így került kapcsolatba Helle Maximilian vak zongoraművésszel, a MVGYOSZ hangoskönyvtárának lelkes szervezőjével is.

- Egyik általam is látogatott zenei oldalon kért segítséget, naná, hogy adtam, közben jól összebarátkoztunk, egy jókedvű, pozitív életszemléletű fiatalembernek ismertem meg, hittem is, nem is, hogy vak, mígnem a "Sárgarézből van a pipakupakom" című nótával kapcsolatban el kellett neki magyaráznom, milyen is a sárgaréz és pipakupak. Közben az olvasás és a hangos könyv is szóba került, elárultam, hogy az unokáimnak rendszeresen olvasok, a Kincskereső kisködmönt magnóra is mondtam, hogy nélkülem is hallgathassák. Kérte, küldjem el a felvételt - szóval így kezdődött, s ennek immár 15 éve.

Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését, induláskor orsós, majd kazettás magnóra olvasott műveket lehetett kölcsönözni, a 2000-es évektől CD-re kerültek az olvasmányok, 2018 szeptemberétől pedig már online is hallgathatók. A könyvtár felvette Bodor Tibor színművész nevét, aki 9000 órában több mint 500 könyvet olvasott fel látásfogyatékos embertársaink számára. A vakok bibliotékájának közel 4000 kötetes állománya folyamatosan bővül, köszönhetően a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetésének (az elnöke a névadó unokája, Puskás Kata Szidónia), akik több száz önkéntessel, felolvasóval, hangszerkesztéshez értő szakemberrel dolgoznak a vakok és gyengénlátók esélyegyenlőségének javítása érdekében. Ennek a nagy csapatnak a tagja Varjasi Gábor, nem csak "készre" készíti a hangoskönyvet, hanem különlegességeket is képes belecsempészni: például a zenészek, zenekarok történetét olvasva csatolja a szóba kerülő dalokat, zenéket.

- Minden áldott nap legalább 1-1,5 órát felolvasok, 2-3 órán át szerkesztem, vágom az anyagot. Fejezetenként elküldöm az egyesületnél Varga Ildikóhoz, aki meghallgatja, megnézi és visszaküldi, ha hibát, bakit talál benne, amit aztán kijavítok. Maximilianhoz már a kijavított, hibátlan "kész" könyv kerül, amit felraknak a katalógusjegyzékbe, ahol tagsági igazolvánnyal rendelkező látássérültek ingyen hozzáférnek. A legfrisebb örömöm? Amikor a díjátadáskor az egyik általam jegyzett hangoskönyvből "bejátszottak" egy részletet, amiből ki kellett találni a felolvasó személyét, s a jelenlévő vakok kórusban mondták a nevemet.