Győzős agarak a Bödei Agármustrán

- Az agár eléggé nehéz sorsú, elfeledett magyar kutyafajta, ezért rengeteget jártunk rendezvényekre, vadásznapokra, falunapokra, hogy újra a köztudatba emeljük. Tulajdonképpen ebből nőtte ki magát a Bödei Agármustra. Az egyik legősibb kutyafajta bemutatása és megismertetése mellett a legfontosabb célunk az volt, hogy újra tudjunk vele vadászni – mondta a Bödén élő Tóth Zoltán, az agármustra életre hívója és rendezője, aki 1997 óta tenyészt magyar agarat.

Az agarászatot 1948-ban tiltották be hazánkban, melyet követően évtizedeken át nem lehetett vadászni agárral. A 2015-ös új vadászati törvény már megengedte, de csak a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról szóló, 2022-ben megjelent AM-rendelettel hárult el az utolsó akadály előle. A vadászvizsga birtokában, vagy megszerzését követően, ha valaki elvégzi a kiegészítő agarász tanfolyamot, vadászhat a magyar agárral. A két törvénynek köszönhetően a magyar agár végre azt teheti, amire kitenyésztették anno, mégpedig a mezei nyúl vadászatára. Ennek idénye októbertől decemberig tart, ezen kívül dúvadra, így rókára és sakálra lehet vele vadászni.

- A bemutató két részből állt. Az agárfuttatáson állóképességüket mértük fel, amikor a nyúl cikázását neljonzacskóval imitáltuk. Legfontosabb a küllemi bírálat, azért is hívjuk a rendezvényt mustrának, hogy a fiatal, illetve a felnőtt kanok és szukák között megtaláljuk azokat az egyedeket, amelyek leginkább alkalmasak a továbbtenyésztésre. Ez igazából az éles vadászatokon való viselkedésükből derül ki - ismertette Tóth Zoltán.

A bírálaton a kutya küllemét, mozgását, reakcióképességét, genetikáját veszik figyelembe. Ennek alapján választják ki, melyik áll legközelebb az ősi vonalhoz. Segítségükre van ebben, hogy a magyar agárról az 1200-es évektől kezdve napjainkig rengeteg leírás, illetve fotó létezik, amelyhez tudnak viszonyítani, mondta érdeklődésünkre Márton Gábor bírálótag, aki Szegedről rendszeres résztvevője a bödei mustrának.

- A magyar agár a keleti agárból lett kitenyésztve. A többi agárral ellentétben a magyar agár anatómiája alkalmazkodott a rögös és a különféle nehéz talajviszonyokhoz, ezáltal jobban bírta a hosszabb vadászatokat. Ezért hívják úgy, hogy győzős, mert hosszú távon, kitartóan tud futni, és követni a zsákmányt. A többiek inkább sebes agarak, rövid távon képesek nagyokat futni – mondta el.

Márton Gábor kiemelte, másképp tekintenek az agárra, mint a többi kutyafajtára. A nemességhez tartozott, arisztokratikus életet folytatott, ami miatt sajnos, később irtották is. Megtisztelik őket azzal, hogy agaraknak szólítják, és nem csak egyszerűen kutyának. A Bödei Agrármustrán az ország elhivatott agarászai gyűlnek össze. Fontos baráti találkozó ez, amelyen megvitatják a magyar agár sorsát. A versenynek tulajdonképpen nincs tétje, a részvétel a legfontosabb és hogy továbbvigyék a hagyományokat.