A dohányzás ártalmairól dr. Tehenes Sándor tüdőgyógyásszal

Dr. Tehenes Sándor tüdőgyógyász ezzel a kifejezéssel a dohányzás ártalmaira utalt. A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház pulmonológiai osztályának vezető főorvosa kérdésünkre kifejtette, az élethez szükséges sok szervünk közül a tüdő az egyik legfontosabb.

- Felel a gázcseréért, hiszen az oxigén felvétele, illetve a szén-dioxid kilehelése rajta keresztül történik – magyarázta dr. Tehenes Sándor. - Tüdőnk a felső légutakon, a légcsövön, hörgőcskéken át a tüdőhólyagokig teljesen nyitott a külvilágra. Tehát mindent belélegzünk, ami a környezetünkben van, sok károsító szennyeződést is. Egy jól működő és öntisztító képességgel bíró tüdőnek ez nem jelent problémát, hiszen a szennyeződéseket a légcső és a hörgők csillószőrös hengerhámja a termelt nyákkal a száj felé sodorva eltávolítja.

Ha ez a mechanizmus felborul, idült gyulladás alakul ki a hörgőfalban, hörgőszűkülettel járó betegségeket okozva, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a tüdő működésére, egészségére.

- Ezek közül a legtöbbeket érintő tüdőbetegség a COPD, az idült hörghurut, valamint a tüdőasztma. Szintén nagyszámú beteggel ezt követi a tüdőrák, amelynek gyógyítása a legnagyobb kihívás – mondta a főorvos. - A tüdőasztma kivételnek számít, mert kisebb részt belső fertőzések, nagyobb részt allergiás betegségek állnak hátterében. A COPD és a tüdőrák kialakulásában, súlyosságában és lefolyásában azonban kifejezetten a külső körülmények játszanak szerepet. Vagyis hogy milyen károsító anyagokat viszünk be a légzéssel, például egy munkahelyen, vagy ahol élünk. A nagyvárosokban, az ipari központokban kimutathatóan növekszik az idült hörghurutban és a tüdődaganatokban szenvedők száma.

Mindkét betegség kialakulásában döntő jelentősége van a dohányzásnak, illetve a dohányfüstnek, amelyben mintegy 7 ezer károsító ágens van, és legalább 70 daganatképződést elősegítő anyag, hangsúlyozta a főorvos. Ezek nemcsak a tüdőt károsítják, és okozzák a tüdőrákot 90 százalékban, de fontos szerepet játszanak az ajak-, a száj- és a nyelőcső-, továbbá a húgyhólyag- és a vesedaganatok, illetve a méhnyakrák kialakulásában is. A dohányzás rontja a keringést, szűkíti az ereket: érelmeszesedés, stroke, infarktus, lábszárfekélyesedés, végtagamputáció következhet be.

A dohányzás súlyos károsító hatásai tehát mindenképpen a megelőzés jelentőségére kellene, hogy rávilágítsanak.

- A tüdőgyógyász szakma indította el a dohányzás elleni küzdelmet, amelynek eredményei között tudhatunk olyan intézkedéseket, miszerint munkahelyeken, egészségügyi intézményekben, vendéglátóegységekben, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon és iskolák környékén nem lehet dohányozni. A leszokás mellett a legideálisabb az lenne, ha senki nem szokna rá - figyelmeztetett az osztályvezető.

Ezen a téren a fiatalok felvilágosítását tartja a legfontosabbnak. Viszont szakadékot érez ebben az elmúlt tíz évben, az azt megelőző húsz évhez képest. Manapság nincs igény a felvilágosító előadásokra, amiket ő is szokott tartani az iskolákban. Ha a figyelemfelhívással csak egy fiatalt sikerült eltéríteni a dohányzástól, már megérte, tette hozzá.

A főorvos úgy vélekedett, a dohányzás miatti betegségek úgymond „vásárolt” betegségek, hiszen a dohányboltba csak az megy be, aki úgy dönt. Aki változtatni szeretne, a tüdőgondozói szakrendelésen kérhet tanácsot a leszokáshoz. Mindenkitől megkérdezik, hogy dohányzik-e. Ha igen, javasolják neki, hogy ne tegye. De ez személyfüggő, jelezte a főorvos, hangsúlyozva azt, hogy a dohányzásról való leszokáshoz nincs gyógyszer. A pszichés támogatás és a következményekről való tájékoztatás, ha valaki azt komolyan veszi, érhet célba. Az érintettek körében 40 év felett a tüdőszűrés nagy fontosságú lenne, de ez is háttérbe szorult manapság, pedig egyáltalán nem mindegy, melyik stádiumban fedezik fel a tüdőrákot, húzta alá a főorvos.

Az orvostudomány fejlődésével folyamatosan új készítmények, terápiák jelentek, jelennek meg a tüdőgyógyászatban is. Dr. Tehenes Sándor elmondta, a tüdőasztma kezeléséhez már olyan belégző gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyekkel minimálisra csökkent az asztmás rohamok száma. A tüdőszövetet károsító idült hörghurutban a belégző gyógyszerek azonban nem hoznak gyógyulást, de lassítják a folyamatot, és segítik a légzést. A nem operálható tüdőrák kezelésében régen egyetlen gyógyszeres lehetőség volt, a kemoterápia. Újabban célzott kezeléseket alkalmaznak tablettákkal, amelyek felismerik a daganatot, és ott fejtik ki hatásukat. Immunterápiában az úgynevezett PDL-1 gátlók nagy előrelépést hoztak a tüdőrák gyógyításában. A jövő útja is ez, a kutatások leginkább ezeken a területeken folynak.