Dendrológus határozza meg a korukat

2023.09.22. 18:32

Kiemelték a bástyafal cölöpeit

Négyszáz évnél régebb kerültek a földbe

Arany Gábor

A cölöpök metszetéből határozza meg a kort a dendrológus

Fotó: Pezzetta Umberto

Kiemelték az egykor volt zalaegerszegi vár északnyugati bástyáját alkotó palánkfal cölöpeit a régészek. A Mérleg téri házak elbontása után a helyükre kerülő emblematikus épület, a mérlegház visszaállítását megelőző régészeti feltárás szeptember 15-én délelőtt kezdődött el. Pár órával már megtalálták a több száz éve a földben nyugvó leleteket, a 11,5 méter átmérőjű bástya maradványait. Egy hétre rá pedig kiemelték a tölgyfa cölöpöket, hogy további vizsgálatokra szállítsák el. A leletekből mintát vesznek, amiből  dendrológia vizsgálattal megállapítható lesz, hogy ezeket a fákat mikor vágták ki. Ebből pedig lehet következtetni már az építés idejére is. A módszert az elsők között alkalmazták, amikor bő két évtizeddel korábban 2002-ben az egerszegi vár északkeleti, 9 méter átmérőjű bástyája palánkfalának cölöpeit feltárták. Akkor a vizsgálatokkal arra jutottak, hogy plusz-mínusz 5 év eltérést számítva 1608-ban épülhetett a bástya fala. Ez megfelel történelmi ismereteinknek. Egerszeg vára 90 éven keresztül jelentős szerepet játszott, ez volt a végvárvonal központi egysége, ahonnan a Nagykanizsát 1600 októberében elfoglaló törökkel szembeni védelmet irányították. A várrá erődítés még a 16. században Ferdinánd és Szapolyai János belháborúja idején elkezdődött a veszprémi püspök egerszegi udvarháza körül, aztán bekövetkeztek a török támadások. Az udvarház a jelenlegi törvényszék és a börtön területén állhatott, míg az 1603-től kezdve kiépített nagyobb, négy sarokbástyás, palánkfallal és várárokkal övezett terület a Batthyány út és a Piac tér között húzódott, keletről a Válicka, északról a Zala, nyugatról a Vizsla-patak védte. A törökök 1664-ben támadtak Zalaegerszegre, ám a zalai várak közül legnagyobb létszámmal, 350 katonával őrzött várnál nem ütköztek ellenállásba. A védők felgyújtották a várat, és elmenekültek, hátrahagyták az ágyúikat, de még a török foglyaikat is. A várat aztán következő évben újjáépítették, ehhez készült a már említett alaprajz 1665-ben. Az erődítmény 1690-től jelentőségét vesztette, sorsára hagyták, falait az 1700-as évek elején elbontották.

Kiemelték a több száz éve földben nyugvó cölöpöket, amik a palánkfalat alkották
Fotó: Pezzetta Umberto

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában