A Jáde császárok korát is bemutatja a szegedi közgyűjtemény

2023.08.14. 20:00

Kínai agyagkatonák őrzik a Móra Ferenc Múzeumot

Kettő nemzetközi tárlat is hívogatja a látogatókat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.

Mozsár Eszter

Összesen 8 ezer szobor őrzi az első császár sírját

Fotó: Mozsár Eszter

Alföldi kirándulásunk alkalmával nem volt tervezett célunk a közgyűjtemény felkeresése, ám a hatalmas katonák a bejárat előtt nem hagytak választást: látni kellett az ókori Kína első császárának monumentális agyaghadseregét, jobban mondva annak anyag- és mérethű másolatát.

Nincs két egyforma arc, a hadsereg élethű és egyedi
Fotó: Mozsár Eszter

A minap láttam ismeretterjesztő filmet az ókori világ „nyolcadik csodájaként” emlegetett terrakotta hadseregről, ami az első kínai uralkodó, Csin Si Huang-ti császár sírhelyét védi. A dokumentumfilm a sorozatgyártásra, a minőségellenőrzésre is kitért. Valóban nehéz elképzelni, hogy egy évtized alatt miként tudtak a mesteremberek ilyen precizitással dolgozni – hasonlóan a piramisok építéséhez. Ám amíg minden rejtély fel nem tárul, addig a hétköznapi embernek éppen elég ideje van eltöprengeni a nemzetek és egyáltalán az ember életének törékenységéről.

Az eredeti festés rekonstrukciója is tanulmányozható
Fotó: Mozsár Eszter

Hiába másolat, tekintélyt parancsolóan néztek velünk farkasszemet a mintegy kétméteres figurák, a hanghatásoknak köszönhetően pedig ízelítő kaptunk a régi csaták hangulatáról. Ám álljon itt azért néhány adat, amit jó, ha tudunk erről a páratlan, kétezer éves leletről.

A hadsereget Csin Si Huang-ti császárral együtt temették el i. e. 210-209-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. A mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 ezer munkás részvételével. A száz évvel később élt történetíró azt írja, hogy az első császárt palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal temették el, higanyfolyókkal, tavakkal övezve.

Az ókori Xian (Hszien) város közelében, Shaanxi (Sanhszi) tartományban, a Lishan (Lisan) hegységben évszázadokig nyugvó szobrokat helyi földművesek kútásás közben fedezték fel 1974 márciusában, négy méterrel a földfelszín alatt. Az agyaghadsereg 1987-ben került fel az UNESCO Világörökségek listájára.

Így nézhettek ki az ókori kínai lovasszekerek
Fotó: Mozsár Eszter

A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található, többségük még mindig a föld alatt betemetve. A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget. Az ároknak 11 folyosója van, ezek közül némelyik 3 méter széles, téglákkal kirakott és hatalmas gerendákkal megtámasztott mennyezettel erősítették meg. A famennyezetet náddal és agyaggal vonták be a vízhatlanság miatt, azután még földdel is leborították, így 115 méteres dombként magasodik a felszín fölé. A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatók, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták meg. A harmadik árokban a vezérállás van 68 szoborral, magas rendű tisztekkel és egy harci szekérrel. A negyedik árok üres. A figurák magassága eltérő, 184-197 centiméter között változik, attól függően, milyen szerepet töltöttek be a hadseregben. A legmagasabbak természetesen a tábornokok. A seregben találunk katonákat, parasztokat, lovakat, hivatalnokokat, akrobatákat, erőművészeket, zenészeket, sőt még lány szobrokat is. A mai napig folyik a kamrák és a császár sírját őrző nagy domb feltárása.

„A leletegyüttes érdekessége, hogy a különböző katonai egységeket úgy helyezték el az árkokon belül, ahogyan a mintájukként szolgáló eredeti hadsereg is felvonult egykor… Mindezek alapján a kutatók nem csupán azt tudják rekonstruálni, hogy egy Csin-kori kínai hadsereg miképpen állt fel annak idején a csatamezőn, de a korabeli hadseregek teljes felépítését, haditaktikáját, sőt harci filozófiáját is. Azonban a hadsereg nemcsak katonákból állt. Szakácsok, az ellátmányért felelős civil hivatalnokok vagy éppen a katonák szórakoztatásáért felelős »szakemberek«: akrobaták, erőművészek, zenészek is a hadsereggel tartottak” – olvasható az ismertető táblán.

A restaurálás során egyes figurákon feliratot is találtak a kutatók, amiket minőségi védjegyként lehet értelmezni. Ez alapján eddig 87 korabeli szobrászmester neve vált ismertté. Becslések szerint a 8000 szobor elkészítése egy évtizedet ölelt fel. Érdekesség még, hogy az eredeti színezést a múzeum előcsarnokában egy katona demonstrálja. A terrakotta hadsereg tehát egykor ilyen színekben pompázott.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában