Gyakran a szerencsétől függ, hogy bekövetkezik a baleset a vaddal vagy sem

Nem jelentős a változtatás, az eddigi bírói gyakorlatot ültették át a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény júliustól érvényes módosításával.

Ezt a véleményét fogalmazta meg dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke érdeklődésünkre. Annak kapcsán kérdeztük, hogy egyes interpretációk szerint mostantól kezdve szinte csak az autós lesz  felelős a vadgázolásokért. 
-  A sajtó csak a vadásztársaságokat érintő változást emelte ki, míg a közútkezelőkre vonatkozót nem, pedig az is ugyanolyan fontos  - mutatott rá dr. Kovács Kázmér.   - Vaddal ütközésnél a járművezető, a közútkezelő és a vadásztársaság felelősségét kell vizsgálni. Az eddig bírói gyakorlat - amit megerősít a mostani jogszabályváltozás -  akkor állapította meg a vadásztársaság felelősségét, amennyiben hajtással, illetve az úthoz közel elhelyezett etető-itatóval a vadat a közútra terelte. Megállapítható volt a felelőssége akkor is, ha az adott szakaszon gyakori volt az elütés a vadászati napló szerint, de a vadgazdálkodó ezt nem jelezte a közút kezelőjének, és nem intézkedett vadveszélyt jelző tábla a kihelyezéséről. Ez utóbbi szempont jelentősége most valamelyest csökkent - tette hozzá. 
A jogszabály júliustól úgy szól, miszerint nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben. 

Mint dr. Kovács Kázmér kiemelte, a bírói gyakorlat szerint vadgázolás esetén a veszélyt jelző tábla hiányában eddig sem állapították meg a vadgazdálkodó felelősségét. Ez csak akkor merült fel, ha bizonyítottan sok volt azon a szakaszon a gázolás, és a vadásztársaság mégsem jelezte ezt a közút kezelőjének.
Egyértelművé vált viszont a szabály a gyorsforgalmi utak esetében, kimondva a közútkezelő felelősségét, hogy vad ne kerüljön az úttestre. Dr. Kovács Kázmér kiemelte, eddig is megállapította a közútkezelő felelősségét a bíróság, ha a gyorsforgalmi út melletti kerítés az állapota, mérete miatt nem volt alkalmas a vad távoltartására. Tapasztalatai szerint az utóbbi időkben vadbalesetek miatt legfeljebb a közútkezelővel szemben lehetett kárigényt érvényesíteni, a vadásztársaságokkal szemben sokkal kevésbé.
Azt az ügyvéd is elismerte, gyakran a szerencsétől függ, hogy bekövetkezik-e a  baleset vaddal vagy sem. Nem remélhet kártérítést a járművezető akkor sem, ha nem róható fel neki a baleset, mert például oldalról ugrott neki az állat a gépkocsinak. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis, ha a tulajdonost olyan kár éri, ami másra át nem hárítható, akkor azt ő viseli.
A vadelütés a járművezetés olyan kockázata, amit nem lehet minden esetben megelőzni még fokozott óvatossággal sem. Legfeljebb cascobiztosítással lehet felkészülni a kár megtérítésére, tette hozzá.
Végezetül úgy fogalmazott, nem várható, hogy ezt követően a vadásztársaság fog fellépni a járművezetővel szemben az elgázolt vad miatti kár megtérítésének igényével.
Hasonló álláspontra helyezkedett Győrvári Attila, a Vadászkamara zalai titkára, a Vadászszövetség megyei fővadásza. Mint mondta, két veszélyes üzem találkozásnak minősül a vadbaleset. Ha ennek bekövetkezéséért egyik fél felelőssége sem állapítható meg, akkor mindenki viseli a saját kárát. Eddig sem volt példa rá, hogy a vadásztársaság beperelte volna a járművezetőket, és ez nem várható ezt követően sem, szögezte le.