Augusztus 15-én ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét, Nagyboldog-asszony napját

Nagyboldogasszony főünnepén a szentmisék 7.30-kor, 8.30-kor és 19 órakor kezdődnek a nagytemplomban. Zalabesenyőben reggel 8-kor lesz a szentmise. Dr. Székely János megyés püspök pedig 18 órakor mutatja be a búcsúi szentmisét a Gébárti-tó melletti Boldogasszony-kápolnában.

A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe 
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe és Magyarország védőszentjének napja, írja az internetes lexikon. A Nagyboldogasszony elnevezés egyébként magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered.
Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt. Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé hazánkban. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa. Ekkor tartják Magyarország Patrónájának napját is, amit a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és országszerte búcsúkkal ünnepelnek. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra.
A néphagyomány szerint Nagyboldogasszony időjárása termésjóslónak számított: „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.

Ősi ünnep
Holnap tehát főünnepet ülünk a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária, Nagyboldogasszony tiszteletére, akit „földi életének befejezte után” Szent Fia testben és lélekben megdicsőített, írja a Magyar Katolikus Egyház honlapja.
Ez a legfiatalabb dogma Máriáról, de maga az ünnep igen ősi. Szent István király is Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. Mivel Mária Jézus anyja, Istenanya, Isten megóvta őt a bűntől, és élete végén testestül-lelkestül a mennybe vitte. Az egyház ősi hitét 1950-ben tette XII. Pius pápa kötelező hittétellé.

Nem úgy halt meg, mint akárki közülünk
Augusztus 15-én azt a hitigazságot, dogmát ünnepli az egyház, hogy a Boldogságos Szűz Mária nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Az ő testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsőségbe testestől-lelkestől felvétetett, s a mindenható Isten a mindenség királynéjává tette. A rózsafüzér titkai közül a dicsőséges ezen két titkát ünnepli az egyház: ki téged Szent Szűz a mennybe fölvett; s a másik: Ki téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott, olvasható a katolikus.hu-n.

Mária halála
Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így a hagyományokra és más írásos emlékekre vagyunk utalva. A feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza.