Őrségi fazekas hagyományok Magyarszombatfán

Bár a szervezők elsősorban a helyi mesterekre alapoznak, a rendezvény hírneve és nívója azonban az ország távolabbi vidékein élő és alkotó fazekasokat is megszólítja, így érkeztek az Alföldről, valamint az Északi-középhegységből is. Borsos Gyula személyében zalai kötődésű fazekassal is találkozhattunk a kiállítók között, a Zalaegerszegről származó, ma Egyházashollóson élő fazekas évek óta visszatérő vendég Magyarszombatfán.

– Ennek a rendezvénynek mára olyan ismertsége alakult ki, ami nemcsak a fazekasokat vonzza ide, de azokat a vásárlókat is, akik kerámia termékekre vágynak, akik tudják, hogy mit jelent fazekasok által készített edényekben főzni – mondta. – Ennek köszönhetően vásárolnak is, méghozzá tudatosan. Ez azt jelenti, hogy tudják, mit szeretnének, s meg is keresik a kínálatban. Idén például nagyon sok volt a Szlovéniából érkezett vásárló, ott talán még inkább megbecsülik a kézműves termékeket.

Borsos Gyula hozzátette: a kiállítók erősítik egymást, minél több fazekas jelenik meg a fesztiválon, annál erősebb a vonzereje a rendezvénynek. A mesterek konkurenciát sem jelentenek egymásnak, hiszen mindenkinek megvan a maga stílusa, de a termékpalettájuk is különbözik. Ezt alá is támasztja, hogy Borsos Gyula nagy méretű főzőedényeihez hasonlót valóban nem láttunk a többi standon.

Az idén már 22. alkalommal megrendezett fesztivál olyan izgalmas programelemet is magába foglal, mint a fazekas mesterek korongozó versenye, vagy az éjszakába nyúló látványégetés, ahol szabad szemmel is jól látható, ahogyan a több mint ezer fokos hő hatására kőkemény cseréppé alakul át az előtte még könnyedén gyúrható, formázható agyag.