"Akart és mert is tenni" a szülőfalujáért

2023.03.17. 12:00

Csertán-díj a 48-as hős dédunokájának

A március 15-e tiszteletére tartott ünnepséggel vette kezdetét a névadóról elnevezett Csertán-napok március 24-ig tartó rendezvénysorozata Alsónemesapáti és Nemesapáti Csertán Sándor Általános Iskolájában.

Fincza Zsuzsa

Csertán Ferenc a dédapja tiszteletére alapított díjjal. Mellette jobbról a fia, balról Szabó Katalin

A program részeként a két település polgármestere, az iskola vezetése, a diákönkormányzat és a Csertán család képviselői koszorúkkal, virágokkal, az óvoda és az iskola gyerekei régi hagyományként saját készítésű kokárdás díszekkel rótták le tiszteletüket a Csertán-emlékműnél.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hős napjait Gyalogh Olívia és Ujj Julianna tanárnő összeállításában és betanításában felső tagozatos diákok elevenítették fel, a Tarsoly - Erdélyi Mezőségért Egyesület zenés műsorát a diákok és szülők részvétele színesítette. A rendezvény fénypontjaként átadták a Csertán-díjat.

A Csertán Sándor Általános Iskola nevelőtestülete és az Apáti Iskoláért Alapítvány kuratóriuma az általa alapított kitüntetést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján Csertán Sándor dédunokájának Csertán Ferencnek adományozta, aki az oklevél indoklása szerint: "egész életében akart és mert is tenni közös sorsunk jobbra fordításáért. Hitével és tenni akarásával, a családja iránti elkötelezettségével méltó örököse 1848/49 szellemének". A díjat Pereszteginé Cziráki Katalin, Alsónemesapáti és Mérnyei Sándor, Nemesapáti polgármestere jelenlétében Szabó Katalin intézményvezető adta át.

Csertán Sándor is aktív részese volt 1848-49 történéseinek - a két település közös iskolája 19 évvel ezelőtt vette fel a forradalmi idők zalai kormánybiztosának nevét. A szabadságharc kitörésekor Zalaegerszegen nemzetőrséget szervezett, intézte a Zalában állomásozó csapatok ügyeit, a forradalom nyarán országgyűlési képviselőnek választották, majd Kossuth Lajos kormánybiztossá nevezte ki. A szabadságharc leverése után üldöztetés, halálos ítélet, végül Deák Ferenc közbenjárására börtön várt rá.

A család a legnevesebb zalai köznemesi famíliák közé tartozott, Csertán Károly 1886-tól 1906-ig Zala vármegye alispánja volt. A dédunoka, Csertán Ferenc elemi iskolai tanulmányait Nemesapátiban kezdte, majd Zalaegerszegre költöztek. Tanulmányai során származásának jobbára csak a hátrányait érezhette, nem vették fel a zalaegerszegi gimnáziumba, egyetemi felvételi kérelmét elutasították. Fizikai dolgozóként kereste a kenyerét, levelező tagozaton szerzett diplomát. Szülőfaluját a kezdetektől támogatta - a legutóbb például a temetőhöz vezető úthoz adományozott földterületet. A kitüntetettet elkísérte fia, Csertán Sándor ükunokája, aki szintén a Ferenc nevet viseli.

Az ünnepség Alsónemesapátiban folytatódott. A Csertán-napok keretében a továbbiakban történelmi játszóház, vetélkedők, tanulmányi versenyek, ki mit tud? és nyílt nap várja a diákokat, óvodásokat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában