Átadták a város közintézményeiben kialakított geotermikus fűtési rendszert Lentiben

A projekt keretében elkészült az Átkötő utcában a termelőkút, ahol 1482 méter mélyről érkezik a 68,5 Celsius-fokos meleg víz, és az itt kialakított szivattyúházon keresztül, nyomásfokozó szivattyúk közreműködésével jut el az intézményekbe, több mint 3 kilométer hosszú, föld felszíne alá telepített szigetelt távvezetéken. A hőfogyasztók közvetlenül kapcsolódnak az egyszerű, kétcsöves termálvezeték-hálózatra, és az intézmények kazánházaiba szerelt termál hőcserélőkön keresztül történik a hőleadás, megfelelő hőmérsékletet biztosítva az épületekben. A lecsökkent hőmérsékletű, 38 Celsius-fokos vizet a város dél-keleti részén fekvő visszatápláló kúton keresztül juttatják vissza a földbe. A hálózat automatikusan működtethető diszpécserközponti számítógéppel, távfelügyelettel. A rendszer egyéves próbaüzemével kapcsolatban nagyon pozitívak a tapasztalatok.

A rendezvény két projekthelyszínt érintő sajtóbejárással kezdődött, majd az ünnepi beszédekre a városi művelődési központban került sor.

Horváth László polgármester itt ismertette a beruházás előzményeit és megvalósítását. Elmondta, hogy az egymilliárd forint értékű geotermikus projekt 7 milliárd forint fölé emeli városban az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések értékét. 

Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke példaértékűnek nevezte a beruházást, hiszen az egyetlen ilyen a vármegyében, az országosan megvalósult 17 közül pedig ez a legmagasabb pályázati összegű.

Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai elnökhelyettese arról szólt, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom, de ezt az adottságot nem használjuk ki kellőképpen. Hogy ez megváltozzon, március elsejével kiszámítható és rugalmas szabályozás lépett érvénybe a geotermikus energia hasznosítására, mely ösztönzi a sikeres beruházások lebonyolítását és lehetővé teszi a gyorsabb ügyintézést.

Méltatta az egyedülálló fejlesztést Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is és gratulált a képviselő-testületnek az előremutató beruházás megvalósításához.

Végül Kutnyánszky Zsolt miniszteri biztos Lantos Csaba energiaügyi miniszter nevében köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a geotermikus rendszer mutatja a helyi értékekben való gondolkodást Lentiben, és azt is, hogy a konzervatív polgári értékrend nem egyenlő a maradisággal. A helyben elérhető és ott hasznosítható megújuló energiaforrások jelentik az utat, amelyet egyre szélesebbre kell építeni azért, hogy előreléphessünk Magyarország energiafüggetlensége felé. 

A továbbiakban arról beszélt, hogy az Energiaügyi Minisztérium létrejötte szorosan kapcsolódik azokhoz a világpolitikai és világgazdasági eseményekhez, amelyek az elmúlt években bekövetkeztek. A háború nyomán kialakult energiaválság, a tartósan magas energiaárak a legfontosabb gazdasági és politikai kérdéssé tették az energiaügyet. 

- Talán kevésbé köztudott, de Európában már közel egy tucat országban önálló tárca kezeli az energiaügyeket. A mi fő célunk az - mondta -, hogy hatékonyan kezeljük az energiaveszélyhelyzetet és hosszú távon teremtsük meg a biztonságos, megfizethető, a gazdaság fejlődését segítő ellátás feltételeit. Ugyanakkor mindezt olyan körülmények között kell megtennünk, amikor - túlzás nélkül - történelmünk legnagyobb energiaválságát kell leküzdenünk. Az Energiaügyi Minisztériumban ennek megfelelően megtettük az azonnali intézkedéseket, és kidolgoztunk egy hosszabb távú tervet is. Rövid távon legfontosabb feladatunk, hogy megőrizzük az ország energiabiztonságát és a lehető legkiszámíthatóbbá tegyük az energiahordozók árát, mert ezek a lépések stabilizálják a gazdaság működését. A magyar gazdaság teljesítményének emelkedése és a növekedési pálya megtartása nélkülözhetetlen a munkahelyek megőrzéséhez és a családok megélhetésének biztosításához. Mindezeknek megfelelően a minisztériumban azonnal megkezdtük a munkát, meghoztuk a kialakult helyzet által megkövetelt célzott intézkedéseket. Ha az embereket nézzük, akkor a rezsivédett áram-, gáz- és távhőárak egész évben megmaradnak, az idei év első négy hónapjában nem emelkednek az átlagfogyasztás felett fizetendő gáz- és áramárak. Az idei évben a lakossági fogyasztók számára nem emelkedik a rendszerhasználati díj sem. Természetesen a településeket sem hagytuk magukra, részükre gyors és közvetlen rezsitámogatást nyújtottunk összesen mintegy 77 milliárd forint értékben. Az energiát nem fix hirdetményáron beszerző önkormányzati intézmények márciustól szeptember végéig rögzített áron vásárolhatják meg a szükséges földgázt, áprilistól év végéig pedig az áramot. Ezeken túl januártól októberig közel felére csökkentettük a települések és intézményeik távhődíjait. Energiapolitikánk jövőképe, hogy az energiafüggőség helyzetéből eljussunk az energiaszuverenitásig. Ami a kitettségünket illeti: Magyarország összességében a felhasznált energia 75 százalékát importálja. Ezen belül a legjelentősebb a behozott földgáz és kőolaj aránya, és a jelenlegi válság megmutatta, hogy ez igen nagy függőséget jelent, amit feloldani csak az energiaszuverenitás megteremtésével lehet. Ennek megfelelően növelni fogjuk a belföldi kitermelést, ösztönözzük a megújuló energiák további térnyerését és támogatni fogjuk az energiahatékonysági beruházásokat. A megújuló energiaforrások közt fontos szerepe van a geotermiának is, különösen, mivel hazánk geológiai adottságai a geotermikus hőhasznosítás szempontjából kiemelkedően kedvezőek. A magyar geotermikus lehetőségek széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár egy, másfél milliárd köbméter földgázt is kiválhatunk, így csökkentve a kitettségünket. A megújuló energiaforrásokra fontos szerep hárul a nagyszabású energetikai fejlesztési programban is, melyet a közelmúltban fogadott el a kormány. Ennek keretében a következő 7 évben az előző időszakhoz képest ötszörösére fogjuk növelni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra-beruházásokat.