Szent László király szobra Pusztaszentlászlón

Az 1040 körül született, majd 1077-ben, I. Géza halála után trónra lépett Szent László kultusza mindig jelen volt a magyar történelemben, ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy falvak sokaságát nevezték el a néhai lovagkirályról. Zalában két olyan települést – Búcsúszentlászló, Pusztaszentlászló – amelyek a nevükben őrzik Szent László emlékét.

Pusztaszentlászló első írásos említése egy 1270-ben keltezett birtokadományról szóló oklevélben olvasható – V. István ekkor adományozta a hűtlenség vádja miatt bűnösnek kikiáltott Miklós, Arnold fia birtokát Ponych zalai ispánnak – ám régészeti ásatások szerint már a korai Árpád-korban létezett a mai községtől északnyugatra egy határvédelmet ellátó település. Hogy Szent László király nevét mikor is vette fel a község, arról nincsenek pontos adatok, mindenesetre tény, hogy a XIII. századtól már folyamatosan ezen a néven említik.

A község önkormányzata 2010-ben döntött úgy, hogy szobrot is állíttat a névadó király tiszteletére. Ennek előzménye a Kárpát-medencei Szent László nevű települések találkozója volt, amit 1996 óta rendeznek meg mindig más és más helyszínnel. A Zala megyei község 2010-ben második alkalommal volt házigazdája a találkozónak. Szent László király bronz mellszobrának avatóünnepségét a három napos rendezvénysorozat egyik fő programjaként, július 10-én tartották.

A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt katolikus templom melletti, 2000-ben létrehozott, egyedi tájértékként helyi védettséget is élvező  Millennium parkban, egy karcsú posztamensen álló szobor készítője az 1956-ban született Munkácsy-díjas Márkus Péter volt. A budapesti származású képzőművész tulajdonképpen a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyetartójaként számon tartott Szent László hermájának másolatát készítette el, az került a zalai településre. A Győrben őrzött herma Szent László király koponyájának egy darabját tartalmazza. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Magyar Szobrász Társaság elnökének is megválasztott Márkusnak nem ez volt az első ilyen jellegű munkája. Halászteleken már 1995-ben, a Baranya megyei Szentlászlón 1996-ban, Vácszentlászlón pedig 2009-ben avatták fel egy-egy szinte ugyanilyen alkotását. A pusztaszentlászlói avatóünnepséget követően Márkusnak további Szent László szobrai kerültek – szintén a Szent László nevű települések találkozója apropóján – Miskolc-Bükkszentlászlóra (2012), Bakonyszentlászlóra (2015) Jászszentlászlóra (2016), illetve a Zala megyei Búcsúszentlászlóra (2017) is.

Árpád-házi Szent László az 1060-tól ’63-ig uralkodott I. Béla király fia volt, aki testvérét, az 1077-ben elhunyt I. Gézát követte a trónon. László a mintegy 18 éven át tartó uralkodása alatt megszilárdítja az Árpád-ház hatalmát, a sorozatos belviszályok után helyreállítja az ország közbiztonságát, valamint törvényeivel megteremti annak belső rendjét. Külpolitikája elsősorban az ország védelmére irányul, visszaveri a besenyők és kunok támadásait, ugyanakkor Horvátország elfoglalásával növeli királysága területét is. A császárság és a pápaság között dúló invesztitúraharcban VII. Gergely pápa mellé áll. Lovagkirályi elnevezését azért kapta, mert a legendák szerint jelen volt minden csatában, a lovagi eszmény megteremtőjét látták benne. Uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentek avatására I. István király, Imre herceg, Gellért püspök és két Lengyelországból érkezett remete személyében. Az 1095. július 29-én elhunyt I. Lászlót 1192-ben III. Béla uralkodása alatt szintén szentté avatják.

Szent László hermája a magyar ötvösművészet egyik legértékesebb darabja. Fejrésze aranyozott, domborított ezüstlemezből készült. Belsejében, díszített ezüsttokban helyezték el a koponyaereklyét. A váll- és mellrészen látható kidolgozás a XIV. századi Bizáncban alkalmazott úgynevezett sodronyzománc-technikával készült, ami azt jelenti, hogy a díszítendő tárgyra lemezkéket rögzítettek, erre sodrott ezüstdrótból kialakított rekeszeket forrasztottak, majd ezek közét zománccal töltötték ki. A zománc a kiégetés során összehúzódott, az ezüstdrótok pedig kiemelkedtek a felületből. Márkus Péter a herma alapján megalkotott szobrain szinte tökéletes másolatokat készített, élethűen adva vissza a Szent László ereklye formáit, felületét.

A Márkus Péter által készített Szent László szobrok közötti különbséget gyakorlatilag elhelyezésük adja, mindegyik más-más jellegű posztamensre került. A pusztaszentlászlói parkban látható alkotás viszonylag egyszerű, puritán tartóoszlopán a „KÉSZÜLT 2010-BEN A KÁRPÁT-MEDENCEI SZENT LÁSZLÓ NEVŰ TELEPÜLÉSEK XV. TALÁLKOZÓJÁRA” felirat látható.