A pálosok és Corvin János több mint fél évezredes hagyatéka

A hat évszázados történet szálai a horvátországi Zagroje (hegy mögötti) vidék Lepoglava nevű településre, a pálos rendi szerzetesek ottani jelenlétéhez vezetnek. Az ősi horvát település Letenyétől nem egészen 70, Varasdtól 30 kilométerre fekszik. Vele kapcsolatban két éve írtunk lapunkban annak apropóján, hogy templomában felnyitották Corvin János sírját, ami azt a célt szolgálja, hogy a magyar tudósok közelebb kerüljenek Mátyás király földi maradványainak azonosításához. Ezeket a székesfehérvári Osszáriumban őrzik, együtt sok száz elhunyt személy porhüvelyével. A fehérvéri sírkamra egykori uralkodók és családtagjaik, rangos egyházi és világi személyek földi maradványait rejti. Ahhoz, hogy mely csontok tartoznak I. Mátyáshoz, össze kell vetni az egyenes ági férfi utód DNS-ével. Ehhez kellett mintát venni Lepoglava városkában, a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására felszentelt gótikus templomban, ahol a koronás fő fia, Corvinus János, a horvátok által is nagyra becsült Ivaniš Korvin nyugszik. Ő 31 évesen távozott az élők sorából, s kérésének megfelelően az észak-horvátországi szentélyben temették el. Vele közös sírban helyezték el egyszülött fiát, Kristófot, aki mindössze hat évet élt. Miután e síremlék épségben vészelte át a viharos évszázadokat, a maradványok összevethetők a magyarországi leletekkel. Ez nem könnyű, hisz ahogy a kutatók elmondták: miután annak idején a fehérvári sírokat a törökök feldúlták, felforgatták és kifosztották., a megmaradt csaknem 900 csontot és koponyát külön meg kell vizsgálni és összevetni a horvátországi mintával, azaz Corvinus János és fia DNS-ével.

A Magyarságkutató Intézet tudósainak feladata, hogy meghatározzák János és apja jellegzetes, csak férfiak közt öröklődő génelemeinek azonosságát. Eddig körülbelül 350 csont esetében készült el a teljes genetikai feltérképezés. A hátralévő 550 közül várható, hogy megtalálják Hunyadi Mátyás földi maradványait. Ez megtörténhet napokon belül, de hosszabb időt is igénybe vehet.

A magyar kutatók eddigi megállapításainak részletes ismertetőjéhez november 16. óta a Helyon nevű, online tudományos szaklapban bárki hozzáférhet.

Lepoglava neve középkori eredetű, szószerinti fordításban azt jelenti, hogy „szép fej”, s arra utal, hogy a település dombtetőn áll. A festői vidék Ivanščica hegység tövében terül el. A hegycsúcs legmagasabb pontja valamivel több, mint a Kékesé. 1061 méter. Tetején tv-torony áll, amelynek szignálja Zalaegerszegre is eljut. Itt, a dombok között telepedtek le a pusztába vonuló, imádságos szerzetesek, azaz a pálosok, akik közel sem. éltek a világtól elvonultan. A szerzetesek a Stájer Hercegség területéről származó, nagy hatalomra szert tevő Cilleiek támogatását tudták maguk mögött. 1400 körül Cillei Hermann szlavón bán templomot emeltetett számukra. A főúr vagyonának jelentős részét is nekik adományozta, ám templomukat és kolostorukat az oszmánok 1391-ben lerombolták, könyvtárukat felégették. Ezt követően, 1492-ben Corvin János lépett elő jótevőként. Vastag, erődszerű falakkal újjáépíttette a szentélyt, amelyet őrtornyokkal és vizesárokkal is körbe vették, védve az állandó török veszélytől.

A monostor a szellemi élet központjává lépett elő. a horvátországi pálosok központja lett. Falai közt nyílt meg az első horvát gimnázium, majd az első egyetem, amely filozófiai és teológiai doktoranduszokat is kibocsátott. Kincstárában - amelybe három vasajtón át lehetett csak bejutni – Mátyás király palástját őrizték, amelyet Beatrix királyné hímzései díszítették. Szóbeszéd szerint a király is megfordult a pálosoknál. Az egyházi ereklyék sorát drága kelyhek, továbbá gyöngyökkel kivarrt miseruhák gyarapították. A ruhákat csakis nagy ünnepeken használták, leginkább akkor, amikor főpap végezte a szertartást. Az idők során (1673-1711) között) négy kápolnát is emeltek, ezek számos horvát nagyság földi maradványait rejtik.

A szerzetesek, akiknek a száma idővel a félszázat is elértre, sokoldalúságára vall, hogy gyógyszerészettel is foglalkoztak, nem kevésbé a művészetekkel, könyvmásolással. Pártalan értékű bibilotékával is rendelkeztek. Emellett fölkarolták kézművességet. Ők honosították meg a csipkeverést, amely napjainkra világhírűvé vált, 2009-ben fölkerült az UNESCO európai szellemi örökségének a listájára.

Az aranykornak azonban vége szakadt a 18. században. II. József, a „kalapos király" hatalmának központosítása végett sorra szűntette meg a vallási rendeket. Rendelkezése 1786-ban a pálosokat is elérte. Lepoglava kolostora sokáig üresen állt, majd a 19. század közepén börtöné alakították. A második világháború előtt ide zárták Josip Broz Titot is. A későbbi marsall és országvezető hatalomra kerülve szintén ide száműzte politikai ellenfeleit. Mások mellett itt raboskodott Alojzije Stepinac zágrábi mártír-érsek, a horvát Mindszenty, akinek szentté avatásán fáradozik a horvát egyház. A rendszerváltást követően, 1999-ben az egész komplexum az örökségre méltó varasdi püspökség tulajdonába került.

Ami a többi magyar koronás fő DNS-kutatását illeti: azt Nápolyban tervezik folytatni. Az ott eltemetett Anjou leszármazottak földi maradványaiból szeretnének mintát venni, hogy azokat azonosítsák Károly Róbert és Nagy Lajos földi maradványaival, amelyeket a fehérvári Osszáriumban őriznek a többi csont között.