Szeptember 20-ig kell dönteni a Délzalai Vízmű Zrt. további sorsáról

A Délzalai Vízmű Zrt.-t tulajdonló 105 önkormányzat – köztük több Somogy megyei település – még nem döntött, s egyelőre azt sem lehet megjósolni, merre billen a mérleg nyelve. Miközben  a kistelepülések szabadulnának a vízműtől, addig a többségi tulajdonos Nagykanizsa még nem foglalt állást. A dél-zalai város önkormányzati testületén belül ugyanis megoszlanak a vélemények.

Annyi bizonyos, hogy Balogh László, Nagykanizsa polgármestere már küldött egy elvi állásfoglalást a társaság állami tulajdonba adásáról, de a képviselő-testület szeptember 20-ig ezzel ellentétesen is dönthet, miután az Éljen VárosuNK! Egyesület (ÉVE) frakciója többségben van, s hát finoman szólva sem támogatja a kormány terveit.

– Egyelőre a frakció még nem foglalt állást, de annyit muszáj leszögezni, hogy a vízművek katasztrofális anyagi helyzetéért nem csak és kizárólag a megemelkedett energiaárak okolhatók, hanem a kormányzat is, hiszen a szolgáltatók lassan 10 éve nem emelhették áraikat – szögezte le dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője, aki szerint fontos lenne tudni, hogy a vagyonátadást követően milyen szolgáltatási színvonalat határoz meg az állam.

– Tavaly év végén a csapadékvíz-elvezetés kapcsán 12 millió forintos rendkívüli plusztámogatást szavazott meg az ÉVE-frakció a vízmű számára, a pénzt a nagykanizsai önkormányzat fizette ki. Ez a támogatás kellett ahhoz, hogy épphogy nyereséges legyen a cég. Ennek köszönhetően pedig a Vízmű vezérigazgatója bruttó 5,5 millió forintos jutalomban részesülhetett a munkaszerződése alapján. Ebben azonban az a probléma, hogy a jutalom valójában nem a jól végzett munka eredménye volt, hanem a rendkívüli önkormányzati támogatásé, ugyanis csak így lehetett nyereséget kimutatni papíron – idézte fel a közelmúlt történéseit Bizzer András, Nagykanizsa fideszes alpolgármestere, aki szerint az idén már nehezen lesz lehetőség hasonló lépésre, hiszen az valószínűsíthető, hogy jelenleg már százmilliós nagyságrendű plusz önkormányzati támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a vízmű ne legyen veszteséges. – Ez pedig azt jelenti, hogy egy év alatt sokat romlott a cég helyzete.

Bizzer András szerint a jövő pedig még borúsabb, mint a jelen, hisz a jelenlegi energiaárak mellett a gazdasági számítások alapján akár milliárdos nagyságrendű önkormányzati támogatásra is szüksége lehet majd a vízműnek ahhoz, hogy működőképes tudjon maradni. Ekkora mértékű éves támogatást viszont az önkormányzat képtelen kigazdálkodni, már csak azért is, mert a magas energiaárak az önkormányzat minden cégénél és intézményénél jelentősen emelik a kiadásokat.

– Ebben a helyzetben pedig minden racionális gazdaságossági számítás azt mutatja, hogy a vízművet át kell adni az állam számára – folytatta az alpolgármester. – Remélhetőleg a nagykanizsai közgyűlésben a többséget biztosító ÉVE-frakció bölcs döntést hoz majd a vízmű ügyében és nem hagyja, hogy az önkormányzat kerüljön csődközeli helyzetbe csak azért, hogy a továbbiakban is ők mondhassák meg, hogy ki legyen a vízmű vezérigazgatója, vagy épp a felügyelőbizottság elnöke, és hogy ki mekkora jutalmat kaphasson a cégnél – utalt a tavalyi jutalom kifizetésére Bizzer András.

A települések tulajdonában lévő víziközművagyon – hálózat és a szolgáltató – állami tulajdonba adásával kapcsolatos kérdéseket a letenyei kistérségi társuláshoz tartozó önkormányzatok  már megvitatták. Ennek eredményeként valamennyi jelenlévő polgármester azon véleményének adott hangot, hogy az állami tulajdonba adást fogja javasolni.

– A vagyon könyv szerinti értéke ugyan jelentős, azonban az önkormányzatok ennek csak a terheit viselik – fogalmazott Németh Géza, Becsehely polgármestere. – A feladatellátás kötelezettsége miatt a települések többségének tartozása képződik a vízmű felé, mely évről évre növekszik. Az ivóvízhálózat állapota miatt sorozatosak a csőtörések, a hálózat közel 50 éves, cserére szorul. Az állami tulajdonba adással önkormányzataink a szolgáltatási kötelezettséget is átruháznák, s nem bennünket terhelne a hálózat felújítása, cseréje sem. Állami, vagy uniós támogatás nélkül egyébként sem tudunk fejlesztési forrást biztosítani hozzá.

Németh Géza szerint ugyanakkor az átadás Nagykanizsa önkormányzatának „kezében” van, hiszen többségi tulajdonos a vízműben.

– Amennyiben Kanizsa legalább ahhoz hozzájárulna, hogy a vízmű alapszabályát módosítsuk – hogy az állam is lehessen tulajdonos –, úgy több település számára megnyílna a lehetőség a vagyon átadására – vélekedett Németh Géza.

A kis tulajdonosok egyike, Kerkateskánd önkormányzata is szabadulna a vízműtől. Mint azt Zsálek Ferenc polgármester elmondta: évenként elég néhány csőtörés vagy szivattyúcsere, és már több százezer forintos tartozást halmoznak fel a társaságnak, jelenleg a település közel 3 millió forinttal tartozik a vízműnek, amit nem tudnak kifizetni.

– Remélem, hogy a tulajdonrészünket a tartozással együtt venné át az állam és abban is bizakodok, hogy a későbbiekben országos szinten egységesítik az ivóvíz- és szennyvízkezelés díját, hiszen a fajlagos költségek egy kistelepülésen sokkal magasabbak, mint például egy nagyvárosban - fogalmazta meg kívánalmait a polgármester.

Mint az a fentiekből kiderült: a Délzalai Vízmű Zrt. állami tulajdonba adásáról még nem döntöttek a tulajdonosok, ám nehéz elképzelni más forgatókönyvet, ellenkező esetben évente százmilliókkal kellene kipótolni a társaság költségvetését, amire a kistelepülések biztos nem képesek, de vélhetően még Nagykanizsa sem.