Magyar kutyafajták bemutatója a hévízi piacon

Találkozhatott itt a közönség magyar vizslával s agárral, pulival, pumival, mudival, kuvasszal, komondorral és erdélyi kopóval is. Ezúttal Isóné Enikő, a nagyvázsonyi Rasztapuli Kennel tulajdonosának hívó szavára érkeztek a tenyésztők, bemutatva büszkeségeiket, jobban mondva: négylábú családtagjaikat.

– Mi nem magyarkodunk, tényleg magyar érzelműek vagyunk – szögezte le Isóné Enikő –, magyar kutyákat pedig azért tartunk, hogy megismertessük a nagyközönséggel azokat. Büszkeségünk, hogy a pulit beválasztották a hungarikumok közé, ezzel viszont még inkább megnőtt a tenyésztők felelőssége. Ez a fajta igazából nem is kutya, s ahogyan Móra Ferenc megírta: okosabb némely embernél. A puli nagyon bátor és okos, hűséges a gazdájához, de persze a család minden tagját szereti, s ma már tartják lakásban is, mert arra is alkalmas, persze akkor, ha a séták során kielégítheti a mozgásigényét.

A hagyományos pásztor- és terelőkutya egyre inkább városiasodik, tette hozzá a tenyésztő, aki elsősorban azoknak ajánlja a pulit, „akik szeretik az értelmes és okos kutyákat”.

– Én például az utcán együtt sétálva, póráz nélkül viszem őket állatorvoshoz, egyik jön a jobbomon, a másik a balomon, a rendelőben pedig kézjelekkel mutatom nekik, hová kell ülniük – árulta el Isóné Enikő. – S hiába acsarkodnak a közelükben nagyobb kutyák, ők olyan értelmesek, hogy nem mozdulnak.

A puli egyébként az egyik legősibb magyar kutyafajta, már az 1700-as évekből találni róla leírásokat.