A zalai dombok visszhangozzák

„Ugye milyen jó, hogy nem hallgatott ránk, és megcsinálta?”, súgta útitársam, miközben az e napokban immár immár hatodik alkalommal zajló Göcseji Dombérozó Verspiknikjén ültünk a pokrócainkon egy jellegzetes göcseji domboldalban. Igen, előfordul, hogy a legjobb barátai nem hisznek az emberben, de Magai Ágotát nem olyan fából faragták, aki feladná az első elbizonytalanító szóra.
Ezért aztán elmesélhette az est vezetőjének, Karáth Anitának, hogy hogyan is kezdődött, amikor Milejszegen a Zsuppán-kertbe költözött Nagy András és felesége Arany Andrea, s együtt találták meg a különleges hangzárú szót: dombérozás. 
– Ízlelgettük a szót, ami azóta reményeink szerint a minőséget, az ízlést, a vállalhatóságot jelenti. 
Amilyen például a Verspiknik. A recept egyszerű: végy egy házigazdát, B. Kovács Viktóriát, aki világjáróként ért haza Zalába, add partnerül Karáth Anita irodalomtanárt, aki hat vendéget elegyít, s faggatja őket a szilvafa lombjai alatt az életükről, ráadásul arra is megkéri őket, hogy egy-egy verssel gazdagítsanak bennünket. Az élmény feldolgozásához zsíros kenyér, sós kifli, kisfröccs, helyi gyümölcsszörpök dukálnak. 
Voltak meglepetések, hiába érezte úgy a krónikás, hogy sokakat ismer azok közül, akik a pódium fonott karosszékébe ültek.
Karáth Anita első beszélgetőtársa, Magai Ágota versválasztása is lehet meglepő: Karinthy Frigyes Pitypang című édesen pajzán költeménye zsenge fiatalkort idézett, mondjuk a 16 éves Ágotát. 
Mesélt magáról azután Pesti Lászlóné, Teri, akit a Zalaegerszegen iskolaközelben járatosak számára nem kell bemutatni. Mi a jó tanár titka?  Kérdezte a pályatárs. Negyvennégy év a katedrán, esetleg ez, de mindannyian tudjuk, erre a hivatásra születni kell, az már csak plusz szerencse, ha van kilenc évesen lelkesítő tanárnénink, akitől annyi odafigyelést kapunk, amennyiből bőven jut a 44 év alatt tanított diákoknak is. Pedig megremeg az ember térde, ha 25 szempár néz vele szemben, várva a csodát. Megbecsüljük mi ezt az elhivatottságot? Teri választása Petőfi Szeptember végén című verse volt.  
Schneider János igazgató,   a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium vezetője volt a  következő a mikrofon előtt. Sokszor kerülgetett kérdésre kellett válaszolni saját kolléganőjének: diákokat sanyargató versenyistálló-e a Zrínyi? A tehetség mögött érdemes látni a gyereket, a fiatalt, aki kihívásokra vágyik, aki ki akarja próbálni magát, aki többet akar. A válaszban emberség és empátia volt az útravaló. Az Pécs és Szeged után zalaivá lett igazgató Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét hozta a Torda-hegyre. 
Karáth Anita a gimiben osztályfőnöke volt Bicsák Bence triatlonistának, aki mára olimpikonná vált, így becsületbeli ügy volt, hogy borkos teendői közepette időt szakítson tanárnő meghívásának eleget téve. Ha előbb a tehetség volt a kérdés, akkor vele logikusan a siker. A sportoló szerint az nem siker, ha az ember kínlódik, mire eredményeket ér el. 
– Nekem az, ha jól érzem magam közben, de én jól bírom a kihívásokat.
Karáth Anita ezen a ponton  idézte fel Douglas Mawson sarkkutató 1913-as esetét, amikor egy versrészlet mondogatása mentette meg az életét. Szabad fordításban: meghalni nem nehéz, csináld tovább, markolj, kapaszkodj, élj. (A történetet kortárs költő, Szabó T. Anna idézte fel TEDex  előadásában.) Bicsák Bence amellett, hogy Heltai  Jenő Szabadság című versét ajánlotta figyelmünkbe, egy 30Y számot is énekelt, saját gitárkísérettel. 
A versek Ecsedi Erszébet színművész tolmácsolásában hangzottak fel, ő  maga volt a hatodik beszélgetőtárs. A színészet nem játék, tudtuk meg, ő legalábbis nem játssza, hanem megéli a figurákat, ezt pedig néha nehéz és sok időt vesz igénybe. Három verset is kaptunk tőle, Kurucz Ágota Egyedül című költeménye súlyos emlékeket hordoz az ő számára is. Bari Károly Rekviem című verse nem kevésbé elevenbe vágó, ahogy Juhász Ferenc Ibolyaszemű című verse sem.
Ahogy a meghívóban állt: a Verspiknik zenei lelkiismerete az Eszterhéj (Karáth Eszter ének és Fekete Krisztián cimbalom) formáció volt, világzenei koncerttel fűszerezték a göcseji naplementét.  
Eközben Bakon is zajlottak az események: imásodik alkalommal csatlakoztak a  rendezvénysorozathoz. Július 10-én, vasárnap a szőlőhegyen várták a szabadba vágyókat. Délelőtt Magyar Zoltán és Sipos Zoltán pincéjénél szakmai előadásokat hallgattak meg a házi kiskertekben, gyümölcsfákkal és szőlővel foglalkozó kistermelők. Elsőként Tüh Annamária növényorvos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala megyei Szervezetének szakembere a konyhakerti növények védelméről adott információkat, valamint aktuális növényvédelmi előrejelzésekkel is segítette a jelenlévők elkövetkezendő munkáját. Dr. Pálfi Dénes kertészmérnök a gyümölcsösök és a szőlő védelmére hívta fel a figyelmet. Az előadások után gulyáslevessel és kemencében sült kenyérlángossal kínálták a  vendégeket. 

A „Nyitott pincék” program keretében több mint százan tértek be egy-egy pincéhez, ahol a gazdák borait, s kemencében sült finomságokat kóstolhattak. Az állomáshelyek között szerepelt Scheiber József pincéje és Béres Gyula, a Kistermelők Baráti Egyesületének újonnan megválasztott elnökének portája is. Az esemény harmonikaszóval és közös énekléssel zárult a Balogh pincénél.