Visszaemlékezés a gimnáziumra

2022.06.09. 13:00

Osztálykép

Szociofotót látok benne. Minden tanév vége felé készült hasonló kép a gimnáziumi osztályunkról. Nem holmi amatőrre bízták, hivatásos fotóst rendeltek az iskolába. A profi filmre vette a csapatot, majd a negatívot előhívta és fotópapírra másolta. Tán még retusált is a végterméken. Nem volt olyan egyszerű, mint manapság, amikor csak egy kattintás az egész.

Mihovics József

A felvételen hármas sort alkotunk. Elöl lányok ülnek szoknyában. Nadrágban nem járhattak. Lábukat térdig eltakarja az egyenköpeny. Csak sejtetni engedi alakjukat. Van még egy álló középső sor, és hátul a hosszú padon magasodó csoport. A pelyhedző állú ifjak frizurája szolid, inkább rövid. Pedig ekkor kezdett divatba jönni a hosszú séró, a nagy generáció fontos ismérve. A fiúk mind nyakkendőben, ahogy osztályfőnökünk szigorúan hétköznapi viseletként is előírta. Ő is – úriember módjára – mindennap kravátlit kötött. A pillanatfelvétel mögé tekintek. Nemrégiben a szovjet főkommunistának, Brezsnyevnek integettünk a Lenin körúton. Az egész osztály kötelezően kivonult a vezér fogadására. Mint ahogyan Kádárt zászlóerdővel köszöntöttük május elsején a felvonulási téren. Vagy az amerikai nagykövetség előtt tiltakoztunk, „Veled vagyunk, Vietnám!” jelszót skandálva.

Sokatmondó az osztálynapló is. A nevek többsége mellett nagy F virított. Így jelölték a fizikai dolgozó gyerekeit. A gondviselő foglalkozása rubrikában többnyire „sm” vagy „ htb” beszúrás, jelentése segédmunkás, illetve az anyáknál háztartásbeli. Ez utóbbiak persze nem csak a háziasszonykodtak. Keményen kivették a részüket a szőlőművelésből, vagy a téesz földjein szorgoskodtak.

Ki mire vitte csemetéikből? Az osztály harmada tanító- vagy tanárképzőt végzett. Egyikünk pópa lett. Másvalaki a kisebbségi hetilap munkatársa, majd főszerkesztője. Az érdekképviseletnek nevezhető politikában a nagy gyár szakszervezeti titkára vitte a legtöbbre. Másvalaki zenész lett. (Sajnos ő már az égi zenekarban szólaltatja meg tangóharmonikáját.) Osztálykép. A tanév vége felé készült anno, júniusban, amikor hirtelen ránk szakadt a vakáció. Majd minden évzáró ünnepen Ady Endre versét fújtuk: Üzenet egykori iskolámba… Jó nosztalgiával gondolni erre, egymásra, a forró nyár eleji napokra, de az utána következő hosszú évekre, évtizedekre is. Még akkor is, ha tudjuk, utólag egyre szebbé, szelídebbé szépül(t) minden. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában