Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!

2022.05.12. 11:30

„Liszó jóbort iszó!” - Falu régi történetekkel, új tervekkel, megújuló létesítményekkel

Sági Józsefnek, a falu nyolcvannegyedik évét taposó bloggerének régi dűlő neveket említünk, amelyeket a téeszszervezés után, az utolsó pillanatban gyűjtöttek az 1960-as évek elején, rövid megjegyzésekkel. Többet akarunk tudni például a Várdombról, vagy a Szentegyházi-dűlőről, ahol valamikor templom állt, továbbá a Pataji-dűlőről, ahol egykor település volt és a török pusztította el a várával együtt, illetve a „Fehér Nani gödriről”, ahol Nanit állítólag egy betyár ütötte agyon, mert félt, hogy elárulja rejtekhelyét.

Győrffy István

Szőlősorok helyett fenyőket látni sok kertben

-Mindezek a falu egykori történelméről fennmaradt, szájhagyomány útján megőrzött emlékek, amelyeknek valóságos alapjuk van – mondja Józsi bácsi, aki régóta gyűjti, s jegyzi fel Liszó egykori történeteit. Most, hogy az interneten minden elfér, blogot vezet, ahol sok érdekességet megoszt a nyilvánossággal. Józsi bácsi volt a falu első polgármestere a rendszervátás után, 1990-ben ő került a falu élére. – A várat, amely a középkorban létezett komolyan vették az emberek, ott még az apám is ásott gödröt, hátha talál valamit. A Szentegyházi-dűlő helyén volt Ság falu, amelynek valóban volt temploma. Amire én visszaemlékezek onnét, az a háború előtti uradalmimajor, úgy harminc cseléd élhetett ott. A Pataji-dűlő is egykori falut rejt, amit szintén a török pusztított el, szántáskor még előkerültek arra cserépdarabok. Mindezeket évekkel ezelőtt, a falunkban élő költő Fa Ede a levéltárakban kutatva feldolgozta (Fa Ede költő: Liszóban született Vargovics Józsefként 1935-ben. Tőle jelent meg A 700 éves Liszó község története és népmondái kötet.) A „Fehér Nani gödrit” is tudom, hogy hol van, őt valóban agyonütötték, de ha jól emlékszem egy szerelmi történet is kapcsolódott hozzá – mondja Józsi bácsi megsárgult iratait rendezve.

Sági József a falu bloggere sok mindent feljegyzett Liszóról

Mindezek azért érdekesek most, mert Liszón járunk a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkkal, amelyben nagyra értékeljük a települések ma is élő mondáit, történeteit. Liszón Novák Csaba polgármester, Vajóczki Gyuláné Rita alpolgármester és Szmodicsné Garai Krisztina közművelődési szakember mutatja meg a látnivalókat, amelyekből bőségesen akad a Somogy megye széli faluban, Liszó 1947-ig somogyi község volt. Ma is határos a somogyi Pogányszentpéterrel, Iharosberénnyel és Porroggal, zalai oldalon a kanizsai Miklósfával és a festői, karácsonyfatermeléséről híres két másik megyeszéli faluval, Surddal, illetve Nemespátróval. Ami azt illeti, a karácsonyfázás egyre nagyobb helyet foglal el Liszó életében is. Turisztikai szempontból fontos, hogy a település parkerdőjén megy át a kéktúra útvonala, de van itt egy gyönyörű tó, továbbá evangélikus és katolikus templom is kimagaslik a tájból, szép szőlőhegyek ölelik a falut: a Liszói- és a Mórichelyi-hegy.

Vajóczki Gyuláné Rita alpolgármester Kanizsáról költözött Liszóra

Visszatérve a dűlőnevekhez és a mondákhoz, dr. Vándor László a zalai várak kutatója azt mondja: „A hajdani Kanizsa folyócska, ma Principális völgyének keleti oldalán található dombon az erdőben volt a kisméretű Árpád-kori vár. Innen be lehetett látni a völgy keleti oldalán a királyi hadiútnak a Kanizsáról Zákányba vezető részét, és az erről, Liszó felé lekanyarodó utat. Írásos említése nincs. Nagy valószínűséggel az akkori Zala legnagyobb birtokos nemzetségéhez, a Hahót-Buzádokhoz kapcsolódik az építése. A nemzetség a megyében szépszámú ehhez hasonló várat épített, és a 13. században megkapta a királytól az elpusztult Mórichely falut.” 

Novák Csaba polgármester: „Az idén szennyvízcsatorna épül a faluban”
Szmodicsné Garai Krisztina közművelődési szakember szeret Liszón élni

A települést először 1296-ban említi oklevél mint lakatlan területet, de az okmányban már olvashatók a körülvevő települések nevei: Pátró, Mórichely, Ság…  Egy 1332-es oklevél arról tanúskodik, hogy a falu és kápolnája, a Szent Brictius, ebben az időben nemcsak megvolt, hanem egyházi pereskedés után már el is szakadt a Ság faluban lévő plébániától, s ekkor a község nemesei paptartási és a kápolna körül temetkezési jogot kaptak a veszprémi püspöktől. A török elpusztította a falut, a mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében, tudjuk meg A Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye és gyülekezeteinek története dokumentumból. A község horvát jellegét az Inkeyek betelepítései tették meghatározóvá, de a falu az ezernyolcszázas évek végére teljesen magyarrá vált.

Liszó faluháza

-A faluban két templomot építettek: először az evangélikusok temploma készült el 1867-ben, majd tíz évvel később a katolikus templom is felépült. Az evangélikus templomot most újítjuk fel Veres József surdi evangélikus lelkész vezetésével. Elkészült a teljes szigetelése, megtörtént az aljazbetonozás, új bejárati ajtót is kapott az épület, s megszűnt a talajvizesedés. A pénz azonban elfogyott, újabb pályázatot kell beadni, hogy teljesen befejezhessük az épület felújítását. A katolikus templom jó állapotban van, a hítéletet Bojtor Róbert atya gondozza – mondja a polgármester, majd a dombok közé simuló tóhoz megyünk: 

A tó és a szép táj a hegyről

- Nagy felújításon vagyunk túl, mert két évvel ezelőtt, július 25-én akkora áradás volt, hogy a víz, legalább ötven centi magasan teles hosszában átfolyt a gát tetején és elöntötte a falu egy részét is. Mivel a tó árvízvédelmi célokat is szolgál, a helyreállításra közel 230 millió forint vissza-nemtérítendő támogatást kaptunk. Negyvenezer köbméter iszapot kotortak ki a tóból, rendbe tették a környezetet, kijavították a védőműben keletkezett kárt, s megújult a híd, amit az áradás akkor elsodort. Újra lehet horgászni is, már vannak telepített halak a mederben. A helyi sporthorgász egyesület irányítja a horgászatot, jegyet helyben is lehet venni az italboltban – újságolja Novák Csaba, s beavat egy nagy vállalkozásukba, a szennyvízcsatorna megépítésébe: 

A parkerdő pihenője

- Az idén megkezdődik a csatornahálózat építése, ez Surddal közösen készül, s a terv szerint 2023-ra be is fejeződik. Nem helyi kis tisztítómű épül, hanem a kanizsai szennyvíztelephez csatlakozik. A mintegy 2,8 milliárd forint költséggel készülő beruházás a falunkban 130 ingatlant érint, s nagyban növeli majd a liszói ingatlanok értékét. További nyertes pályázatink is vannak, hatvan millió forintból történhet meg a Liszói-patak mederkotrása, amelyen négy, helyi védettség alatt lévő évszázados, boltíves, tégla hidunk is van, s az is fontos, hogy júliusban új falubuszt is kapunk.

A téglahidakból négyet próbálnak megmenteni az utókornak

Hölgy kísérőink Rita és Krisztina büszkén mutatják meg a faluházban a Viola Népdalkör Arany páva díjait, köztük a nagydíjat is, és elújságoljak, hogy Liszói Lányok Tánccsoportjuk is van, arról nem is beszélve, hogy minden évben megtartják a Sej-haj Szép a páva – dalostalálkozót, amelyre a környék 5-8 hasonló együttesét hívják meg. Rita és Krisztina elárulja, hogy eredetileg nem liszóiak, Rita 1996-tól 2013-igitt dolgozott a hivatalban, s annyira megszerette a falut, hogy ide költöztek Nagykanizsáról. Krisztina ide jött férjhez szintén Kanizsáról, de mint elárulja, semmi pénzért sem menne el innét. A községet érinti a falusi csok program, nincs is eladó ház Liszón. 

Felmegyünk a Liszói-hegyre, ahonnét egyik oldalon rálátni a falura, a most békésen elnyúló tóra, a másik oldalon pedig Mórichelyi-hegy pincékkel teli vonulatában gyönyörködhetünk. A hegyen mintegy száz liszóinak van birtoka, s egyre több a vadak miatt bekerített karácsonyfa ültetvény. Igaz szőlő is akad még, de egyre kevesebb, pedig itt az a mondás még most is tartja magát: - „Liszó jóbort iszó!”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában