2022.05.18. 14:00
A Covid-fertőzést követő szívritmuszavarok megelőzési lehetőségeiről tartott előadást dr. Riba Ádám Zalaegerszegen
A koronavírus-járvány már három éve van jelen a mindennapjainkban. Noha az elmúlt időszak életünk számos területét befolyásolta, a legnagyobb hatást – értelemszerűen – mégis az egészségünkre gyakorolta.
Dr. Riba Ádám: – A tünetek a Covidon átesettek 10–20 százalékánál jelentkeztek. Fotó: Katona Tibor
A minap a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület felkérésére a Covid-fertőzést követő szívritmuszavarok megelőzési lehetőségeiről tartott előadást dr. Riba Ádám, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kardiológus szakorvosa.
– A koronavírus-fertőzés egyes esetekben elhúzódó hatású is lehet – kezdte a szakember. – Ezek olyan elhúzódó vagy megmaradó tünetek, amelyek összefüggésben állhatnak a Coviddal. Jellemzően a fertőzés után legfeljebb három hónapon belül jelentkeznek, és két hónapnál tovább megmaradnak. Ide sorolható a szag- és ízérzékelés zavara, a fáradtság, a nehéz légzés, a heves szívdobogás, a csökkent fizikai terhelhetőség és a feledékenység is – sorolta.
Dr. Riba Ádám arról is szólt, hogy szakirodalmi közlések szerint a Covid-fertőzésen átesetteknél gyakoribbak a szív- és érrendszeri eltérések. Különösen a szívelégtelenség, illetve a -ritmuszavar rosszabbodása fordul elő vagy épp jelenik meg olyanoknál is, akik ezt korábban nem tapasztalták. Mivel a koronavírus-fertőzés nem minden esetben okoz súlyos tüneteket, ezért előfordulhat, hogy valaki anélkül esett át a betegségen, hogy tudatában lett volna. Kardiológiai problémái azonban utalhatnak erre.
– Még nem teljesen tisztázott, mi az összefüggés, de úgy gondoljuk, hogy nem a fertőzés generálja például a szívritmuszavart, hanem a már meglévő hajlamot hozza elő. A fertőzés ugyanis összetett folyamatot indít el a szervezetben, és a teljes egészét érintő gyulladásos reakciót vált ki. Mindezek pontos mechanizmusa még nem tisztázott – mutatott rá.
Mindezen problémák kezelésére az egészségügy is felkészült, a megyei kórházban például létrehozták azt részleget, amely háziorvosi beutalóval is felkereshető, és előjegyzés alapján természetesen a szívultrahang-vizsgálatot is elvégzik. A szívritmuszavar gyógymódja betegenként eltérő, a kezelések kiválasztásban segítenek a szakambulancián.
– Ha valaki úgy érzi, hogy csökkent a terhelhetősége, minimális fizikai erőkifejtésre szívdobogással reagál, esetleg fulladás, mellkasi fájdalom kíséri ezt, akkor szíveredetű problémára kell gondolni – hívta fel rá a figyelmet.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint az említett tünetek a Covidon átesettek 10–20 százalékánál jelentkeztek, de ennél magasabb, 30 százalékról szóló adat is megjelent már a szakirodalomban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy akik a betegséget követően szokatlan tüneteket tapasztalnak, azok lehetőség szerint vizsgáltassák ki magukat.
A ritmuszavarok megelőzési lehetőségeiről is szólt dr. Riba Ádám.
– A ritmuszavarok hátterében az örökletes tényezők mellett környezeti okok is húzódhatnak, akárcsak a legtöbb kardiovaszkuláris betegség esetében: dohányzás, túlsúly, túlzott fogyasztás alkoholból, kávéból, energiaitalból vagy ritkább esetben, valamilyen droghasználat. Ezen tényezőkön kívül, bizonyos alapbetegségek is hozzájárulhatnak a szívritmuszavarok kialakulásához: a pajzsmirigy működési zavara, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szívbillentyűk betegségei. Az egészséges életmóddal sokat tehetünk a szövődmények megelőzéséért. Bár sokan félnek a betegség után a sportolástól, a könnyű testmozgással kezdve fokozatosan vissza lehet térni a korábbi terheléshez. Az immunrendszert erősítő vitaminok szedése is jótékony hatású – mondta végezetül dr. Riba Ádám.