2022.02.02. 07:00
A génmegőrző program révén nő a bivalyállomány Kápolnapusztán
Magyarországon 45 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az őshonos haszonállat-állomány, ami az állami génmegőrző programnak is köszönhető. Ebben a folyamatban Kápolnapuszta továbbra is kiemelkedő szerepet játszik.
Kápolnapusztán már 210 bivaly él
Forrás: Belovári András
Ezt a feladatot a nemzeti parkok végzik – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a minap, a kápolnapusztai kilátó avatásakor. Hozzátette: Zalában található Magyarország legnagyobb számú bivalycsordája.
– Ezt az állatot már a honfoglalás óta használja a magyarság a gazdálkodásban, de igavonó ereje miatt fontos szerep jutott neki különböző háborúkban is, például a török elleni harcokban, az ágyúvontatásban – fogalmazott a szakpolitikus. – A bivalyok marmagassága elérheti a 180 centimétert, a súlyuk a 800 kilogrammot, erejük pedig pont a kétszerese a szürke marháénak. Egy 1909-es adat szerint körülbelül 180 ezer példány élt az akkori Magyarország területén, de a második világháborút követően sajnos jelentőségét veszítette a bivalytartás, és majdnem kipusztult a magyarországi bivalyállomány. Itt, Kápolnapusztán maradt meg az utolsó gulya.
Ám ennek is kalandos a története. Mint Rácz András felelevenítette: 1976-ban itt volt Magyarország utolsó bivalycsordája, egészen pontosan 57 egyeddel. Ezek biztosították, hogy fennmaradjon a magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú állomány, de amikor 1992-ben csődbe ment a Kápolnapusztai Állami Gazdaság, a vágóhídra vitték az állatokat. Szó szerint a halál kapujában mentette meg azokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jogelődje, a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság.
Ma már 210 bivaly él a Kis-Balaton szomszédságában, a tíz hazai nemzeti parkban pedig 2100 állat legelészik, ami igazi sikertörténet, s jól mutatja a hazai természetvédelem és a génmegőrző program erejét, sikerét.
