Ságod történelmi pillanatai és a jelen turisztikai fejlesztései

-Ez a híd már nem sokáig lesz meg – újságolja Balaicz Zoltán, s elmondja, a tó körüli fejlesztések érintik a fahidat, elbontják, helyére Fa Nándor, az ismert tengerjáró tervezte pontonhíd kerül.

-Ugyanilyen szerkezetű híd épül a tó túlsó végén is. A Ságod felöli partmentén az út már elkészült, s a híd átadása után a tó teljesen körbejárható lesz – mondja a polgármester, majd így folytatja:

-Ságod egy különlegesen szép városrész, ahol találkozik a múlt, a jelen és a jövő. 1969-ig önálló település volt, akkor csatolták Zalaegerszeghez, azonban a régi hagyományokat, a helyi közösségi életet és a hozzá kapcsolódó értékeket a mai napig megőrizték az itt élők. Mindig szívesen veszek részt a ságodiak által néha még most is falunapként emlegetett városrészi rendezvényen, az óvoda programjain, vagy éppen a közösségi házban szervezett összejöveteleken. Korábban hosszú évtizedekig dr. Tóth László volt itt az önkormányzati képviselő, aki sokat tett Ságod fejlődése érdekében, most pedig egy új, fiatal tehetséges képviselő, Németh Gábor segíti a helyiek ügyes-bajos dolgainak megoldását. Ahogy említettem, egyszerre van jelen a múlt: Ságod első írásos említése 1336-ból való és az évszázadok alatt mindig fontos szerepet töltött be a település Zala megye életében. A jelenben kiemelkedő gazdasági és turisztikai beruházások zajlanak, gondoljunk akár a járműipari tesztpályára, a Rheinmetall gyár építésére, a Smart Field, a Science Park, az AVL projektekre, vagy éppen a Gébárti-tó körül zajló fejlesztésekre. Mindezek megalapozzák a városrész jövőjét is, hiszen egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes ebbe a szép természeti környezettel megáldott, élhető, biztonságos környékre költözni, itt letelepedni, építkezni, és mindez már Ságod 21. századi boldogulását vetíti előre.

A ságodi születésű, már nyugdíjas Gyergyák Jánossal járjuk végig az egykori Ságod határát, amely az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult. Utak, gyárak épültek, s létesülnek ma is. A tó mellett, a város felöleli oldalon épült fel az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark, szomszédságában pedig a Zalaegerszegi Termálfürdő. Aki a szabad vizes strandot szereti, az felkeresheti a Gébárti Tó strandot, a tó pedig a horgászok kedvelt hely lett, messziről is idejárnak a horgászszenvedéllyel bírók. Ottjártunkkor is a kemendollári Badócz Gábor mutatja a mai fogást, két termetes pontyot mutat a szákjában.

Ságod határa kétségtelen a város meghatározó turisztika központjává vált, miközben az építkezések során a falu történelmi múltja is feltárult. Gyergyák Jánossal felkeressük Bekeháza-pusztát, ahol a 76-os főút várost elkerülő szakaszának építésekor rézkori és Árpád- kori leleteket találtak. A 2002-es kutatás végző Kvassay Judit erről így ír: „A kerámialeletek alapján a település a 11-12. század fordulóján létezhetett. Valószínűleg azonos a középkori Bekeháza faluval, amelynek helyén ma, Zalaegerszeg Ságod városrészéhez tartozó, néhány házból álló külterületi lakott település található, Bekeháza-puszta néven. A forrásokban nemesi névben szerepel Bekeháza. Mindössze két említése ismert: első ízben 1495-ben, Bekeházi Imre, majd 1516-ban Bekeházi Веkе László fordul elő. A 17. században elpusztulhatott, mert hosszabb időn keresztül nem történt róla említés, és csak a 18. század közepén települt újra. Lelőhelyünk jól példázza, milyen fontos adalékokkal szolgálhat a régészet a középkori településtörténethez.”

A falu történetében kutatva, egy igen érdekes írott emlék is előfordul, a Honderű lap történelmi nyelvezettel 1843-ban így írt Deák Ferenc májusi ünnepléséről, melyet Hegyi Énok táblabíró ságodi „regényes erdejében” rendeztek. Az eseményen a 600-700 lelkes közönségben ott voltak Zala megye előkelőségei. „A nap kedves vendége a nagypolgár, nsgos pallini Inkei Karolina zalabéri Horváth Eduard nemes jellemű neje térsaságában, négy szürke lovas pompás kocsin, több négy lovas hintók kíséretében elérkezvén, 12 taracklövéssel, s szünni nem akaró éljenekkel fogadott a már gyalog odaért zalai tisztikar, s rendek által a lelkesítő Rákóczyinduló harsogása közt… Csicseri Barna hangászkara, s egy cseh zenekar felváltva műkődének. Az asztalok nyögtek a Pazar mennyiségben felrakott pompás étkek terhe alatt, melyeket leírni tollam nem képes… négy tortán ilyen írás olvasható: ÉLJEN DEÁK FERENCZ! …Harsogott az erdő a szünni nem akaró éljenkiáltások miatt! Ezeket követték több számtalan áldomáspoharak köztük legtöbb az ünnep szeretett fia Zala csillaga D.F. egészségéért. Öröm volt nézni derült kedvét Zala hölgykoszorújának az egész ünnepély alatt. A vigalom bevégeztét egy jelen tűzijáték előzte meg… végére a tűz között tündöklő Éljen Deák Ferencz világitás kellemes szemléletül szolgáltak a fényes társaságnak.”

-Édesanyám apja a falu bírója volt. A mi telkünk bejáratához építették fel a most is álló haranglábat 1959-ben. Mielőtt ez megtörtént volna, az építkezéshez leoltották a meszet. A gödörbe, az oltottmészbe beleesett a Piros nevű tehenünk. Egyedül voltam otthon, lélekszakadva futottam ki a mezőre édesapáméhoz, hogy segítsenek. Sikerült kimenteni a mészből a tehenet, aztán mostuk szinte egész éjjel. A haranglábat most is mi gondozzuk. Ha ezt a ciklust befejezem, harminc évet töltök el a falu szolgálatában az önkormányzatnál. Három fiam van, mind a hárman a mezőgazdaságban vállalkoznak a faluban. Sok minden történt azóta Ságodban. Két régi iskolaépületünk van, az egyikben a miseházat rendeztük be, a másikban a Közösségi házunk fogadja a ságodiakat. A falu teljesen megújult, szép házak épültek, de a múltunkat sem feledjük – mondja Gyergyák János, akivel összefutunk Flander Józseffel, ő Jánosmajorban nőtt fel, ahol most a tesztpálya létesült:

- Négy család élt Jánosmajorban, s három kút is volt. 1968-ban ezt a területet megvette a honvédség, mert itt létesült a katonai lőtér. Aztán eldózerolták az egészet, de jó volna megjelölni ezeket a régi dűlő neveket – javasolja.

-Jó ötlet! – fogadja a felvetést Németh Gábor képviselő. – A választóknak köszönhetően feladatul kaptam Ságod dolgainak intézését. Sokszor jártam erre, s nagyon megtetszett az itteniek természetközelsége, a régi hagyományok őrzése, s az ipari rész fejlődése is. A járvány sok problémát, nehézséget okozott, de azon vagyunk, hogy megőrizzük, s tovább vigyük a városrész fejlődését, ezzel együtt megtartsuk a lokálpatrióta gondolkodást. Olyan programokat szeretnénk elindítani, amelyek erősítik az idősek tiszteletét, összehangolva a fiatalok lendületével. Októberben lesz az első megemlékezés a nemrég elkészült kopjafánál. A fejlesztéseknél a Ságodi óvoda felújítása következik, hogy a 27 gyermek családias hangulatban nevelkedjen, érezzék a gyermekek, s a szüleik is, hogy ez a béke szigete. A tó természeti értékeinek erősítése is célunk, szeretnénk bevonni a tavat is a közösségi életünkbe. Ságod lakosainak száma ezer körüli. Van még eladó házhely, s ház is, így szeretnénk megtartani a családiházas, kertvárosias övezetet, kisebb szálláshelyekkel, s természetesen megőrizni a régi értékeket – véli Németh Gábor.