A hősi napok küzdelmeiről beszélt Keszthelyen az 56-os forradalmár

Mint elmondta, munkásszálláson laktak, és hátizsákjukban kézigránátokkal, Molotov-koktélokkal felszerelkezve mentek az utcákon – a szabadság nevében.

– Tizenöt évesek voltunk akkor, és sokszor meggondolatlanok, figyelmetlenek – szögezte le Benke Ferenc. – Mi 1956. október 23-án még Esztergomban voltunk, 25-én reggel tejeskocsival mentünk a fővárosba hárman, ahol a mai Széll Kálmán téren lévő munkásszállásra igyekeztünk, mert onnan indultak harcba a csapataink, és ott kaptuk meg a muníciót is, amivel a harckocsik ellen küzdöttünk, miközben a tetőn mesterlövészek, az utcákon pedig ávósok figyelték szinte minden lépésünket.

Az 56-os események résztvevője azt mondta, őszintén és odaadóan igyekeztek megállítani az orosz tankokat, nyeles kézigránátokkal és Molotov-koktélokkal közlekedtek, és ahol lehetőség volt rá, szembeszálltak az ellenséggel, megpróbálva megállítani az elnyomó sereget.

– A vidéki lakosságról méltatlanul kevés szó esik a forradalom kapcsán – szögezte le Benke Ferenc –, ám ha nem kaptunk volna onnan élelmiszert, és nem indultak volna sokan segíteni a harcok során, akkor három napon belül be kellett volna fejeznünk a küzdelmet. A falu is odaállt a szabadság ügye mellé 1956-ban.

A szónok arra is emlékeztetett: amíg a szovjet megszállók vissza nem tértek, Budapesten nem volt betörve üzlet, vagy ablak, mert tisztelték az értékeket, a forradalmárok nem rombolni, kárt okozni akartak.

– Most hálával és tisztelettel tartozunk mindazoknak – szögezte le Benke Ferenc –, akik részt vettek annak idején a „Fehér ember” szobor elkészítésében és most a méltó elhelyezésében, amire büszke lehet Keszthely.