Frissen Zalából

2021.09.07. 11:30

Az 1664-es dicsőséges téli hadjárat hőseire emlékeztek Zrínyi-Újváron

Az 1664-es dicsőséges téli hadjárat hőseinek tiszteletére emléktáblát avattak múlt hét végén a somogyi Őrtilos és a zalai Belezna, valamint Murakeresztúr között elhelyezkedő Zrínyi-Újvár történelmi emlékhelyen.

Horváth-Balogh Attila

Zrínyi-Újvár erősségét – mint az a Honvéd Kulturális Egyesület és Őrtilos község önkormányzata által állított emléktáblán olvasható – gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér és horvát bán a saját költségén építtette a Mura átkelőjének védelmére. 1664 januárjában itt táboroztak Zrínyi csapatai, amelyekhez e helyütt csatlakozott a Rajnai Szövetség 7000 katonája Wolfgang Julius von Hohen­lohe generális vezetésével. Innét vonultak együtt Berzence alá, s ezzel kezdetét vette a dicsőséges téli hadjárat, mely az 1663–64-es török háború legfontosabb hadművelete s a keresztény erők legfőbb sikere is volt egyben. Zrínyiék egészen Eszékig hatoltak, ahol a törököknek egy csaknem 8 kilométer hosszú tölgyfahídja állt. A háborúk idején ezen keresztül szállították az utánpótlást, ezért rendkívül nagy volt a stratégiai fontossága, amit legjobban Zrínyi mért föl. A hidat elpusztították, ami súlyos csapás volt a törökre nézve. Ennek a nagyszerű hadjáratnak állít emléket a csütörtökön felavatott emléktábla.

Dr. Négyesi Lajos ezredes: Ez a hely tanúja volt Zrínyi felemelkedésének és bukásának is
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

– A 2020-as évet az ország­gyűlés Zrínyi Miklós-emlék­évvé nyilvánította a költő és hadvezér születésének 400. évfordulóján – bocsátotta előre beszédében dr. Négyesi Lajos ezredes, a Honvéd Kulturális Egyesület Hadtörténelmi Tagozatának vezetője. – Nem véletlenül, hiszen Zrínyi Miklós az egyik olyan alakja történelmünknek, akit politikai rendszertől függetlenül mindig tisztelet övezett. A téli hadjárat a maga korában nagyszerű haditett volt, melyben körülbelül 24 ezer (!) katona vett részt. Ez a hadsereg nagyjából a mohácsi csatában részt vevő magyarok létszámához közeli nagyságrend. Sorra foglalják el a várakat, ostrom alá veszik Pécset, és szinte büntetlenül gyújtják fel az eszéki hidat. Nem volt török erő, mely megállíthatta volna őket, Európa nagyurai gratuláltak Zrínyinek. Azt gondolom, sajnos, jelentőségét tekintve nincs a megfelelő helyén kezelve történetírásunkban. Ezt figyelembe véve kezdeményeztük a téli hadjárat fontos helyszínein emléktáblák állítását, most Zrínyi-Újvárnál, ahonnét indult minden. Ez a hely tanúja volt Zrínyi felemelkedésének és bukásának is. 1664 nyarán, amikor sikertelenül ostromolták Kanizsa várát a keresztény hadak, ide vonultak vissza. A nyomukban érkező törökök egyre közelebb jutottak egy háromhetes ostrom alatt, végül elfoglalták azt. Zrínyi katonái parancsnokuk utasítására földig rombolták a várat. Ezt már ő nem várta meg, nem akarta végignézni, ahogy elpusztítják élete fő művét, és visszavonult Csáktornyára.

Az avatáson – melyen jelen voltak a murakeresztúri Zrínyi-kadétok is – beszédet mondott még Szászfalvi László, a somogyi térség ország­gyűlési képviselője és Kelei Zita, Őrtilos polgármestere. Végül a megjelentek – köztük Bíró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, valamint a környező települések polgármesterei – koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

Ezek is érdekelhetik