Csörnyeföld minőségi turisztikai és gasztronómiai kínálatra törekszik

– Tegnap vörösre égtem a Murán, raftingolni vittük a falu lakóit, kilencvenen eveztünk a folyón, s a vízen nincs árnyék – mutatja felégett bőrét Pál Zoli. Krisztina azonnal lecsap az információra, s azt kérdezi, hogy a csörnyeföldieknek is szervezhetnének-e egy ilyen víztúrát.

– Persze! Nagy élmény ez! – mondja Zoli, jelezve a környék egyedi szabadidős lehetőségeinek egyikét, s akivel nem csak azért futunk össze, mert ő is a csörnyeföldi Vörcsöki-hegyen fogad vendégeket, s a birtokát sokan felkeresik, hanem azért is, mert ő az elnöke a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesületnek, amelynek fő célja a vidék- és területfejlesztési programok, projektek generálása, megvalósítása a térségben.

– Csörnyeföld hegyei csodálatosak, ezért is fontos ezek gazdasági, építészeti értékeinek megőrzése, illetve helyzetbe hozása például gyümölcstermesztéssel, mert a szüleik megörökölt szőlőjét a mai fiatalok zöme nem kívánja gondozni. A szőlőnek nem gazdája, hanem szolgája van, ez a növény parancsolja a halaszthatatlan tennivalókat. Megjelent a szőlőinkben az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca, ami ellen nagyon nehéz védekezni. De vannak más növények, mint a kivi, a füge, a khaki szilva, vagy az indián banán, amelyek megélnek itt, s több telepítés is bizonyítja, új lehetőségekkel kecsegtetnek. Csörnyeföld hegyei ma is vonzóak, ide, a Vörcsöki-hegyre például most épül majd egy bemutatóház – vázolja a térség lehetőségeit Zoli, hangsúlyozva, hogy a környező falvak együtt lehetnek eredményesek. A „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban Csörnyeföld titkait Hóbor-Sztrahia Krisztina mutatja meg.

– Legfontosabb célunk, hogy a falunk elöregedését megállítsuk, az üres, lakatlan házakba fiatalok költözzenek. Igyekszünk rendezett, igényes faluképet kialakítani, s a szolgáltatásainkat elérhetővé tenni. Jó hír, hogy az elmúlt években nőtt az érdeklődés az elhagyott zártkertek iránt, a vétel után ezeket tartósan művelik is, többen lakcímet is igényeltek. A pandémiás időszak egyre inkább ráébresztette az embereket, hogy szükségük van a tiszta, nyugodt falusi környezetre. Sokak számára értékelődött fel a zöldterület, a kert, ilyen értelemben a vidék, a falusi élet fogalma is. Az igaz viszont, hogy a falusi lakosság nagy része manapság már nem tenyészt haszonállatot, de legalább tíz százalékuknál még megtalálhatók a tyúkok és egy-két portán sertések is vannak. A lakók jelentős része viszont kiskertet művel, zöldségféléket termel, szőlőt, gyümölcsösöket gondoz. Határozott véleményem, manapság egy-egy kis település sorsa két irányt vehet, az egyik, hogy igyekszik kihasználni az adottságait, és jó feltételeket kínál a falusi turizmus megteremtéséhez. A lakatlanná vált ingatlanokba dolgos, szorgalmas családokat próbál letelepíteni, vagy, s ez sajnos egyre több kisfaluban megtörténik, az elöregedett lakók mellé, az üres házakba dologtalan népesség költözik, s szinte gettósodik a falu. Ennek elkerüléséért kell minden lehetőséget megragadnunk a falunk népszerűsítésre. Van például egy régi ház a faluközpontban, amiben tájházat szeretnék létrehozni. A szomszédságában lévőt olaszok vették meg és hétvégi háznak újítják meg. Vettek ingatlant nálunk hollandok, angolokok, németek, osztrákok is, sőt, a hegyen egy izlandi fiatalember is vásárolt ingatlant. Megkérdeztük miből él majd, azt mondta gyűjtöget a környéken. Mondtuk neki, hogy nálunk ez nem nagyon lehetséges, erre odébb állt. Körültekintőnek kell lennünk, mert nem mindig becsületes, szorgalmas emberek próbálkoznak.

A falu legöregebb épített emléke, a vörcsöki falurész kápolnája, amelynek tavaly ünnepelték fennállása 200-ik évfordulóját. Csörnyeföld temploma a faluközpontban a rendszerváltás után épült, felújítását pályázati segítséggel hamarosan elkezdik. A település első írásos emléke 1361-ből származik, amikor Chernefulde néven említették, a Csörnyeföld elnevezés 1877-től datálódik. A legújabb időkben az önállóságától is megfosztották a falut, 1977-ben egyesítették Muraszemenyével, ekkor Szemenyecsörnyének hívták, mígnem 1992-ben a két település szétvált, sőt, azóta már a vörcsöki községrész is viselheti a nevét, Csörnyeföld-Vörcsök áll a falutáblán.

A szépen parkosított faluban őrzik Soós Lajos még megmentett gyűjteményét, aki Csörnyeföldön élt és a Kerka- Mura-menti vidék legjelesebb parasztfaragója volt. Az 1930-as évektől vált ismertté, olyannyira, hogy a párizsi világkiállításon aranydiplomát kapott. Állandó kiállításán a munkáinak csak a töredéke látható, de ezek a darabok nagyon szépek, és érdekesek. A faragóknál maradva, itt született megyénk jelenleg egyik legaktívabb faragó iparművésze Boa Endre is, akinek több szobrára is rácsodálkozhatunk a faluban.

–Minőségi, sőt külföldön is ismert borok teremnek a hegyeinken, s magas színvonalú vendégfogadásunk is van. Ilyen a Bussay pince, a Borovics vendégház, a Simon pincészet, melynek tulajdonosa Simon Zoltán a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke, s ahol már voltunk, a Pál család szőlőbirtoka is – sorolja Krisztina.

A Zsófi-hegy völgyében bújik meg a Borovics vendégház, melynek gazdaasszonya Ternáczné Borovics Eszter, aki az édesapja létesítette vállalkozást viszi tovább.

– Vonzásunk az a természetes környezet, amiben gazdálkodunk. Ez egy nagy bekerített birtok tehenekkel, birkákkal, mangalicákkal, fácánokkal, galambokkal. Mindezt mi gondozzuk, általában baráti közösségek keresnek fel bennünket. Itt nem kell félteni a gyermekeket, legfeljebb attól szörnyülködnek a városi anyukák, hogy a kicsik meghemperegnek a pocsolyában, de itt ez is természetes. A járvány után nőtt az érdeklődés, de igyekszünk megőrizni azt a nyugalmat, amire vágynak a vendégeink – említi Eszter.

A Kövecs-hegyen dr. Bussay László Csörnyeföld háziorvosa 1988-ban telepítette az első tőkéket, majd az élete végére 6,5 hektárra bővítette a környék legszebb szőlőskertjét. 2006-ban az Esküvé 2004 cuvée-jét a Decanter Magazin a világ 10 legjobb rizlingje közé választotta. Most lánya dr. Bussay Dorottya, aki szintén a falu háziorvosa is, viszi tovább a szőlőművelést. Csörnyeföld turisztikai lehetőségeiről a következőket mondja:

– Rengeteg hely van, ahova kirándulni lehet a környéken, sőt mindez bővül is, beleértve az Őrséget, az ősbükköst, a Murát, a fürdőhelyeket. Nem egy-egy hely kiragadása a fontos, hanem az, hogy ez a táj sokak számára legyen érdekes. Együtt leszünk vonzóak, azért kell tennünk, hogy mindenki számára elérhetőek legyünk az országban. Az elmúlt öt évben ezirányban történt elmozdulás – mondja. E gondolatokhoz kapcsolódik végezetül Krisztina is:

– Új honlapot készítettünk, hogy az emberek megnézhessék, milyen lehetőségeket kínál Csörnyeföld. Léteznek eladó ingatlanok a faluban, sok ház kelt el, vagy ötöt adtak el fél éven belül. Csörnyeföld nem bővelkedik kiugró turisztikai látványosságokban, azonban a természeti szépségek mindezt ellensúlyozzák. A hegyi vendégfogadáson túl, a hozzánk látogatók számára a környékben kiváló gyalog- és kerékpártúra, horgászati és vízitúra lehetőségek kínálkoznak. Kialakult egy profi vendégfogadói kör, akiknek a vendégei jó hírét viszik a falunknak – vázolja a település lehetéségeit Krisztina.