Védik az épített értékeket Zalaegerszegen

– Az év elején történt hatáskörváltozások eredményeként a Zala Megyei Területrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács szerepe és jelentősége is erősödött a műemléki eljárásokhoz kapcsolódóan – közölte Lengl Zoltán, a Zala Megyei Kormányhivatal állami főépítésze, a területi tervtanács elnöke.

A korábbi évek folyamataiban, valamint a tavaly év elején bevezetett egyfokú közigazgatási eljárások következtében a helyi tervtanácsok kivételével a megyei, területi tervtanácsok feladat- és hatáskörei folyamatosan csökkentek. A központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testülete által végzett tevékenység megőrzése mellett szempont volt ugyanakkor a védett értékek fenntartásában végzett szakmai munka megyei szinten tartása, hiszen a helyismeret, a történetiség és a védett érték iránti érzékenység helyi szinten fokozottabban jelen van, mondta a főépítész.

– A védett műemlékek esetében fontos, hogy a tervezők maradéktalanul érvényesítsék a műemléki érdekeket. Ehhez elengedhetetlen a védett műemléki érték alapos feltárása, annak megismerése, tiszteletben tartása – hangsúlyozta Lengl Zoltán, hozzátéve: mivel a műemlékvédelem olyan köz­ügy, amely túlmutat a magán­érdekek felett, ezért az építésügyben 2015 óta bekövetkezett egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés következtében megszűnt hatósági eljárási kötelezettségek műemlékvédelemre való kiterjesztése nem lett volna célravezető.

A műemlékvédelem „különleges bánásmódot” igényel, jegyezte meg a szakember. Éppen ezért a védett műemléki értékek vonatkozásában az örökségvédelmi engedély- és bejelentéskötelezettség – az építési engedélyköteles tevékenységek csökkenésével egyidejűleg – megmaradt. A műemlékeket érintő hatóságiengedély-típusú feladatokat a fővárosi és a megyei kormányhivatalok továbbra is örökségvédelmi hatáskörben végzik, a tervtanácsok véleményező javaslatai a tervezési folyamatban, a hatósági eljárásokat megelőzően, a tervek és a koncepciók kialakításában, elfogadásában és az építészeti tervek előkészítésében jutnak szerephez.

A januárban bevezetett változások következtében mind az országos, mind a területi építészeti-műszaki tervtanácsok többletfeladatot kaptak. Kiemelten védett műemlékeinkkel kapcsolatban – mint például a keszthelyi Festetics-kastély, a türjei prépostsági templom, vagy a premontrei rendház – az előzetes szakmai véleményezést valamennyi hatósági feladathoz kapcsolódóan az országos tervtanács végzi. A védett műemlékek, valamint a műemlék környezetében és a műemléki jelentőségű területen az új és meglévő épületek építési tevékenységéhez kapcsolódó építészeti tervekről azonban a területi tervtanácsok alkotnak véleményt, fogalmaznak meg javaslatot. A bevezetett rendelkezések legnagyobb nyertesei Lengl Zoltán szerint a beruházók, hisz tervezett építési tevékenységükhöz költségek nélkül kapnak független szakmai megerősítést, e javaslatok tükrében tudják az építészeti terveket fejleszteni, véglegesíteni. A védett művi értékeken túl a városszerkezet, az utcahálózat, az utcakép és a környezet beépítésének történeti fejlődés során kialakult módja jelentős – megőrzésre érdemes – értéket képvisel.

– A kötöttségek elsőre ritkán hatnak inspirálóan, hiszen nehéz megtalálni bennük a lehetőséget, ugyanakkor sok esetben a szubjektív hatások és benyomások, valamint a konfliktushelyzetek jobban feloldhatóak, ha több szemszögből is megvizsgálható egy tervezési probléma, s „nem marad egyedül” az építész-tervező – mutatott rá Lengl Zoltán.

A főépítész szerint ahhoz, hogy egy feladatot értékőrző módon sikerüljön megoldani, komoly szaktudás, a védett érték iránti érzékenység és a beruházás valamennyi résztvevője részéről nagyfokú tolerancia szükséges.

– A feladatellátás mellett fontos szempontnak éreztem – mondta a területi tervtanács elnöke –, hogy olyan szakmai grémiumot tudjunk létrehozni, amelynek véleményét mind a tervezők, mind a beruházók elfogadják.

A megnövekedett feladattal párhuzamosan a korábbi tervtanácsi tagok létszámának növelése is szükségessé vált. A tanácsadó-véleményező testület tagjai olyan – a területi szakmai kamara által ajánlott – építészek, akik a településrendezésben, illetve az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. A tervtanács jelenleg tíz állandó tagból, a tervezési tevékenységgel érintett ingatlan fekvése szerinti település önkormányzati főépítészéből és az országos főépítész által delegált tagból áll.

– Nagy örömömre szolgált, hogy a felkért személyek valamennyien elfogadták a tagságot amellett, hogy mindannyian aktív tervezési tevékenységet folytatnak – emelte ki Lengl Zoltán. – Meggyőződésem, hogy igazi segítő kezet azok tudnak nyújtani, akik átérzik a „másik oldal” felelősségét is. Célunk, hogy javaslatainkkal, véleményünkkel a műemléki értékek védelme mellett a minőségi térszervezés, térrendezés és építészet kialakítását elősegítsük. A település- és városkép példaszerű alakításával a lakosok és a turisták is értékhez juthatnak. A tervtanács igazi szakmai támogatását a tervezési folyamatban tudja kifejteni, ezért szorgalmazom, hogy a tervezők már a koncepció kialakítása és az első vázlattervek elkészülése után vegyék fel a kapcsolatot a területi tervtanács munkaszervezetével, a Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájával, hiszen így a tervtanács tagjai folyamatos konzultációval tudják segíteni az építészek munkáját. A Zala Megyei Területrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács rendes ülését minden hónap második csütörtökén tartja, de ha a feladat jellege megköveteli, rendkívüli üléssel is támogatjuk az építésztervek gördülékeny fejlesztését. A mostani pandémiás helyzetben lehetőség van az ülések online térben történő megtartására is, így a tervtanács működése zökkenőmentes a vészhelyzet alatt is.

Írásunk megjelenését támogatta a Zala Megyei Kormányhivatal.