A jövő héten már több mint ezer hektáron elindul a biológiai védekezés a Balatonnál

A munkát a Balatoni Szövetség (BSz) szervezi, amely közbeszerzésen választja ki hosszabb távra az ellenőrző és koordináló szerepet betöltő szakértői csoportot, illetve a kivitelezőt. A költségeket a tó körüli települések lakosságarányosan állják.

- Magyarországon úttörő szerepe volt a balatoni szúnyoggyérítésnek, a biológiai módszert először itt vetették be jelentős területen – mondja Sáringer-Kenyeres Tamás, a BSz által megbízott szakértői csoport vezetője.

A kilencvenes évek végén elindult egy folyamat, amelynek célja a kémiai beavatkozások visszaszorítása, hiszen a kemikáliákkal szemben mindenkiben van ellenérzés, emlékeztet a növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök. A megfelelően elvégzett biológiai gyérítés viszont a környezetre teljesen ártalmatlan, ezért szorgalmazzák a Balatonnál is, de a kémiait teljes egészében még nem váltja ki.

Sáringer-Kenyeres Tamás eloszlat egy tévhitet is, hiszen mindenki úgy tartja számon: a légi kémiai módszert betiltotta az unió. Ám ez erősen leegyszerűsítő megfogalmazás, a valóság az, hogy lejárt a légi engedélye annak a készítménynek, amit erre a célra használtak az EU-ban, a meghosszabbítást viszont a cég nem vállalta, így tehát légi módszerrel nem juttatható ki ez a szer.

A hatóanyag a földi alkalmazásnál is a kontakt idegméregnek számító deltamethrin, amelynek alacsony dózisára a szúnyogalkatúak még érzékenyek, a nagyobb testű rovarok viszont kevésbé, illetve egyáltalán nem.

A szakértő kiemeli, a kijuttatáskor a Balatonnál nem a melegködös módszert, hanem az ULV technológiát alkalmazzák, mert utóbbi kevésbé látható és nincs vizuálisan riasztó hatása, ami fontos szempont egy turisztikai orientáltságú területen.

A biológiai védekezésnél a Bti-t használják, aminek hasznosságát egy magyar származású izraeli professzor, Joel Margareth fedezte fel és igazolta először a világon. Arra jött rá, hogy a Bti toxinja a szúnyoglárvák bélrendszerébe kerülve pusztulást okoz. Viszont szuperszelektív, vagyis kizárólag a szúnyog lárvájára hat az engedélyezett dózisban.

A munka fundamentumát azok a 2002-re elkészült alaptérképek jelentik, amelyek meghatározzák a Balaton körüli jelentős tenyészőhelyeket. Ám mivel minden változik, ezeket aktualizálni, frissíteni kell, hogy pontosan behatárolhassák azokat a területeket, ahol szükséges a védekezés, magyarázza Sáringer-Kenyeres Tamás. Éppen ezért kora tavasszal felmérik, hogy a téli csapadék milyen mértékben töltötte fel az ideális tenyészőhelyeket. A Balaton maga nem az, a vizsgálatokat és a gyérítést a háttérövezetekben végzik.

- Most 1000-1200 hektárt jelöltünk ki az első biológiai gyérítésre, mert kevés volt a csapadék – folytatja a szakember. – A feltárt terület nagysága 2500-3000 hektár közötti, de a nagy része szárazon áll, ott nem szükséges a védekezés. Ha sikeresek leszünk, akkor a késő tavaszi, kora nyári időszakban vélhetően alacsony lesz a kirajzó csípőszúnyogok egyedszáma, ám nem biztos, hogy elkerülhető a nyári földi kémiai beavatkozás. Ezt figyeljük, és lépünk, ha kell.

A balatoni biológiai szúnyoggyérítés évente 2-4 beavatkozást jelent, és bővíti a lehetőségeket, hogy most már granulátum formában is elérhető a Bti. A lombzáródás vagy a zárt aljnövényzet ugyanis meggátolja, hogy a folyadék lejusson a lárvatenyészőhelyre, a granulátum viszont lepereg a levélről, belehullik a vízbe, ahol kioldódik belőle a hatóanyag. Ezzel növelni lehet a biológiai védekezés szerepét, súlyát, szögezi le a szakértői csoport vezetője. A tónál 23-27 szúnyogfaj fordul elő, ezek közül 5-7 az „embert kedvelő” csípőszúnyog, védekezni ezek ellen kell. A biológiai módszer a lárvákat pusztítja, a kémiai a kifejlett rovarok számát csökkenti. Az utóbbi alkalmazása előtt mindig csípésszám-vizsgálatot végeznek: a kijelölt ellenőrzőpontokon a szakemberek személyesen, saját testükön mérik, hogy tíz perc alatt mennyi szúnyog száll rájuk. A csípést már nem várják meg, egy szippantócsővel begyűjtik az egyedeket, s így határozzák meg a csípőszúnyogok számát, amiből egyszerű felszorzással kiszámolják, egy embert egy óra alatt mennyi csípés érhet.

A Balatonnál 30-50-es értéknél elrendelik a kémiai gyérítést, ugyanis mire a 3-4 napos adminisztráció lefut, addigra a tapasztalatok alapján a szám már eléri a 80-at, ami indokolja a beavatkozást a turisztikailag kiemelt övezetben. Az ország más részein ennél valamivel magasabb a határérték.

A védekezés mindkét módszernél akkor számít sikeresnek, ha az egyedek legalább 80 százaléka elpusztul. Amenynyiben ennél kevesebb, akkor a kivitelezőnek garanciában újra el kell végezni a munkát a kijelölt területen, fűzi hozzá Sáringer-Kenyeres Tamás.

A Balatoni Szövetség által szervezett gyérítést kiegészíti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság programja, amely országosan általában egy biológiai és két kémiai védekezéssel segíti a települések harcát a szúnyogok ellen.