Van, hogy látják a szomszédot sanyargatni a kutyáját, de nem tesznek semmit

A kormány célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kérdésekben. Ezek közé tartozik az állatvédelem is. Ezért online párbeszédet indítottak annak érdekében, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol az állatvédelem legfontosabb kérdéseiről: egyebek között az állatvédő szervezetek támogatásáról, a kóbor kutyák befogadásáról, a pirotechnikai szabályokról vagy az állatkínzással kapcsolatos büntetésekről.

A nagykanizsai állatbarát, Zalai Roberta óvodáskora óta rajong az állatokért és a kutyákért. Olyannyira elkötelezett, hogy önkéntesként olykor az ország másik végében is segíti menhelyek működését. Legutóbb a Nógrád megyei Tereskén gondozott állatokat, adományt vitt, de előfordult, hogy csak simogatta az ebeket.

- A kutyáim közül kettőt örökbe fogadtam, tehát szívügyem az elhagyott állatok felkarolása – mesélte. -Feladatom és kötelességem, hogy mások által megunt kedvenceknek biztonságos, szerető otthont és nyugodt légkört biztosítsak – folytatta Zalai Roberta. – Az életüket boldoggá teszem, megnyugvást találnak, és jó körülmények között létezhetnek. Nem hiszek a vérvonalban, egy menhelyről mentett kutya sokkal kiszámíthatóbb és családcentrikusabb, illetve rengeteg szeretetet ad az új gazdájának.

A liszói Ladányi Kristóf szintén rajong az állatokért, jelenleg egy szálkásszőrű tacskó a család tagja. A férfi kifejezetten örül az online felmérésnek, mely után talán rendezettebb mederbe kerül az állatvédelem ügye. Szerinte a megelőzés mindennél fontosabb, már kisgyermekként meg kellene tanítani az embereknek, mit jelent az állattartás, milyen felelősséggel jár. Sok a rossz beidegződés, például amikor a gazdák botokkal verik meg a lovat, hogy az engedelmeskedjen. Az ilyen rémtörténeteket meg lehetne akadályozni azzal, hogy megtanítják, milyen a helyes magatartás akár a haszonállatokkal kapcsolatban is.

A kérdőívvel kapcsolatban leszögezte: a konzultáció egy út kezdete, de mindenképpen jó irány, hiszen felhívja a figyelmet az állatvédelem fontosságára. Ha a kedvencek védelme prioritást élvez, akkor hosszú távon szigorúbb törvényekkel szabályozhatnák a kérdést.

Skanecz Tamás, a nagykanizsai állatotthont működtető Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület elnökségi tagja úgy érzi, hogy a kormány és az Agrárminisztérium kezdeményezése jó, hiszen törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás népszerűsítését. Az elmúlt években a társadalom tagjainak többsége érzékenyebben fordul az állatvédelemhez, s gyakrabban is hangoztatják a véleményüket az interneten keresztül.

-A kormány két éve 101 millió forintot biztosított ivartalanítási programra – folytatta. – A probléma megelőzéséhez utóbbi intézkedés is egy jó irány lehet. Ha nem jelentkezik felesleges szaporulat, akkor bizonyos kutyákat nem hajítanak ki, nem hagynak az út szélén, vagy éppen nem kötik ki a fához az erdőben.

A Kanizsai Kutyás és Szabadidő SE kiképzésvezetője, Varga Brigitta jobban örült volna egy olyan konzultációnak, ahol konkrét problémákat lehetett volna felvetni a témakörben. Viszont az érezhető, hogy legalább elindult valami, talán a nagyobb odafigyelés az állatok életét is jobbá teheti.

- A városban és környékén sok a már megmentett kutya, de szinte mindig vannak olyanok, melyek még mindig segítségre szorulnának – fogalmazott Varga Brigitta. – Lényeges lenne a felelős állattartásra nevelés, hiszen nem jó üzenet, ha a homokba dugjuk a fejünket. Néhányan tisztában vannak azzal, ha szomszédjuk például sanyargatja a kutyát, láncon tartja és esetleg nem eteti, de mégsem tesznek ellene semmit. Ezen a szemléletmódon is jó lenne mielőbb változtatni, ebben is segíthet ez a fajta összefogás.