Online farsangi műhelygaléria a gébárti Kézművesek Házában

Kissé szokatlan a csendes alkotóház, máskor alig lehetett megmozdulni a kíváncsiskodó tömegben. A nagyobb ünnepkörök alkalmával évek óta nyitott műhelygalériákat szerveznek októbertől áprilisig. Ilyenkor a meghívott vendégelőadók a népi hagyományokat elevenítik fel. Tavaly Vikár Csaba busónagykövettel találkozhatott a közönség, valamint megismerhették az eredeti busóálarc készítésének fortélyait, miközben megtekintették Harmatos Zoltán busómaszkfaragó népi iparművész munkáit. A gondűző kiszebábot egy évvel ezelőtt hatalmas máglyán égették el. 2021-ben a farsang kevésbé zajos, ám Pózvai Andrea, az alkotóház munkatársa nem hagyta magára a törzsvendégeket és érdeklődőket.

– Az utóbbi hónapokban igyekeztünk az online térbe költözni és közérthető, színes virtuális kiadvánnyal kedveskedni – tájékoztatta lapunkat Pózvai Andrea, miközben az egyik asztalra helyezte az otthon elkészíthető mintapéldányokat. – Advent idején és karácsonykor hasonló módon oldottuk meg a közönséggel való kapcsolattartást. A visszajelzések pozitívak, nagyon örültek, hogy adtunk tippeket a díszek elkészítéséhez. Igaz, hogy február 16-án, húshagyókedden véget ér a farsangi időszak, ám még azután is fent hagyjuk a füzetet. Aki nem tudta elkészíteni ezeket a tárgyakat az elmúlt héten, farsang után még megteheti.

– Milyen eszközöket, tárgyakat készíthetünk a kiadvány segítségével?

– Arra törekedtünk, hogy a családok a lehető legegyszerűbb eszközökkel és a háztartásban fellelhető anyagokból varázsoljanak otthonukba vidám hangulatot. A nyitott műhelygalériák legkedveltebb programja mindig az agyagozás. Ezt most úgy oldottuk meg, hogy az anyagot kiváltottuk levegőre száradó gyurmával, aminek teljesen olyan a hatása, színe, mintha itt készült volna a fazekasműhelyben. Csuti Tibor útmutatása alapján ujjbábot és busóformájú hűtőmágnest lehet formázni. Az ujjbáb tavaly nagyon népszerű volt, ezt nem szerettük volna kihagyni. A farsang elmaradhatatlan kellékei továbbá a hangkeltő eszközök, amiket általában a bürök kiszáradt szárából készítünk. Mivel a panellakásokban, de még a családi házaknál sem terem csak úgy ilyen növény, így folpack vagy alufólia papírhengerrel helyettesítjük, ezenkívül hurkapálca és fagolyó kell hozzá. A kiszebábon is változtattunk keveset, most nem szalmával tömtük ki, hanem hurkapálcát és rongyot használtunk. Az állatalakoskodás ugyancsak a télűzési szokásokhoz kapcsolódik, amikor például kecskének, lónak, medvének öltöztek a felnőttek, így riogatva a gyerekeket. Mi a medvét választottuk, amit általában zabzsákból, kenderből készítenek, most papírzacskót ajánlunk helyette. Végül, de nem utolsósorban a gasztronómiáról se feledkezzünk el. Amikor személyesen találkozhattunk, akkor mindig finom fánkillat lengte be a házat, Ollárné Zubor Beatrix sütötte a résztvevőknek a süteményt. A csörögefánk receptje ugyancsak megtalálható a weboldalon.

Pózvai Andrea még egyszer emlékeztetett, bár a farsang véget ér, az archívumban bármikor visszakereshetjük a fent leírt játékokat, tárgyakat, népi hagyományok történetét. Azt, hogy húsvétkor találkozhatunk-e személyesen a kézművesekkel, még a jövő zenéje. Az alkotóház mindenesetre úgy készül, hogy a tavaszi ünnepkört hasonlóan jeleníti meg.

– Húsvét tájékán kettő nyitott műhelygaléria-napot szoktunk tartani, ezt most összevonjuk és több alkotó lesz segítségünkre. A tervek szerint az ismeretterjesztő írás mellett bemutatjuk a tojásírás fortélyait, „szagos vizet”, azaz kölnit gyártunk, agyag helyett gyurmából tojásfára való díszt készítünk, valamint textilmadarakat keltünk életre. Igyekszünk a folyamatábrákkal, képaláírásokkal, fotókkal hasonló élményt biztosítani, mint karácsonykor vagy farsang idején.