Összefogásra hívnak a keresztény egyházak, és szeretetre, alázatra biztatnak

A nemzetközi ökumenikus imahét programjaként tartott kedd esti alkalmon együtt imádkozott a hévízi és az alsópáhoki plébánia, valamint a fürdővárosi református és német evangélikus gyülekezet közössége. Az Úr asztalánál öten szolgáltak, Kiss László esperesplébános, Bóka Tibor plébános, Tóth Tamás káplán, Péntekné Vizkelety Márta lelkipásztor és Dieter Bögel diakónus.

Az idei imahét anyagát a svájci grandchampi szerzetesi közösség nővérei állították össze, az összefogásra biztatva. Bibliai mottóként a János evangéliumából származó idézetet választották: „Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek.”

Bóka Tibor alsópáhoki plébános szentbeszédében feltette a kérdést: Isten megvéd, megsegít, mindenható és mindent tudó, de mihez kezdünk a lábunkat megmosó Krisztussal, a kereszten tehetetlenül halált szenvedő Úrral?! Úgy fogalmazott, ennek megértéséhez a szeretet adja a kulcsot. Kevés hatalom kell a magamutogatáshoz, sok a visszahúzódáshoz, mondta az atya.

– Isten maga az alázat, a visszahúzódás határtalan hatalma, és ezt mutatja meg nekünk Jézus, amikor lemossa tanítványai lábát – mondta a szószéken Bóka Tibor. – Az alázat nagyon tiszta és szabad lemondás, nincs benne hiúság, és nem is kötelességet jelent, hanem azt, hogy lehajolunk a másikhoz.

Kiemelte, a jézusi cselekedet által az alázat – a szeretet mellett – az Újszövetség alaptörvénye lett, és ez képessé teszi az embert arra, hogy teremtett voltának megfelelően tudatában legyen törékenységének, esendőségének. Ám Jézus tanítványai, követői számára ez nemcsak erény, hanem alapmagatartásnak kell lennie.

– Jézus az Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodni kell, hanem kiüresítette, megalázta önmagát, és hasonló lett az emberekhez – folytatta Alsópáhok plébánosa. – Isten Krisztusban lesz alázatos, erről szól a megtestesülés, egész működése, szenvedése, kereszthalála és feltámadása. Csak rajtunk áll, hogy követjük-e az úton.

Péntekné Vizkelety Márta református lelkipásztor igehirdetésében leszögezte, ezekben a nehéz és rendkívüli időkben mindennél fontosabb, hogy a keresztyén felekezetek együtt legyenek, egymás felé forduljanak, s kimutassák szeretetüket, nagyrabecsülésüket.

– Krisztus a szeretet parancsolatát adta nekünk, s meg is jelölte: „ahogyan én szerettelek titeket, ti úgy szeressétek egymást” – emelte ki a lelkész. – Ő önmagát áldozta értünk, meghalt a golgotai kereszten, hogy mindannyiunknak legyen lehetőségünk kiszabadulni bűneink alól, és elkerülhessük a kárhozatot, az örök halált. Az Úr Jézus megalázta magát a lábmosásban, ő a példa az önfeláldozó, az egymás felé forduló, áldott, nagyvonalú szeretetre. Nekünk, keresztyén felekezetekben élőknek is így kell egymás felé fordulnunk.

Péntekné Vizkelety Márta az ökumené jegyében arra buzdított, ne a különbségeket, az elválasztó korlátokat nézzük, hanem azt, hogy az Úr Jézus Krisztus összeköt és egyformán szeret bennünket, összetart minket.

– Tanuljuk meg Krisztustól az önfeláldozó, jóságos, irgalmas, nagyvonalú szeretetet, és így forduljunk egymás felé – hirdette a lelkipásztor. – Tiszteljük, becsüljük egymást, fogjunk össze, és menjünk együtt az örökkévalóság útján.

Az idén január 18. és 25. között tartják a nemzetközi ökumenikus imahetet, amelyre készülve az olaszországi katolikus, ortodox és evangélikus felekezetek levélben buzdították összefogásra a világ keresztény híveit.

„Nem akarjuk, hogy a szenvedés, a betegség, a halál, az anyagi nehézségek, amelyek sokakat érintenek, a távolság, amely elválaszt minket, elfedje vagy gyengítse a Jézus Krisztusban lévő egységünk erejét” – írták, a járvánnyal kapcsolatban pedig megállapították, „nem lehet csak arra várni, hogy a pandémia után minden olyan legyen, mint azelőtt. Reméljük, hogy minden jobb lesz, mint előtte volt, mert a világot még mindig túlságosan meghatározza az erőszak, az igazságtalanság, az arrogancia és a közöny.”

Az olasz keresztény felekezetek a dokumentumban kiemelték, az elmúlt hónapokban az egészségügyi válsághelyzet következményei dacára sem uralkodott el a félelem. Továbbra is támogatták a szegényeket, a kicsinyeket, az időseket, akik sokszor magukra maradtak a családtagok és a barátok közelségétől megfosztva, s a három egyház egyesült erővel tett tanúságot a szeretetszolgálatban, amely az egyik legnagyobb erény és a Jézusban való szeretetközösség záloga.

Az imahét megszokott zalai alkalmai több helyen elmaradnak a járványhelyzet miatt. Így van ez Nagykanizsán is, ahol a közös imádság helyett hat napon át a papok és a lelkészek televíziós prédikációkban, elmélkedésekben osztják meg gondolataikat az összefogásról.