Brexit és munkavállalás – Vízum szükséges a tartózkodáshoz és tanuláshoz – Frissítve

Az Európai Unióból való kilépés, azaz a Brexit 2020. január 31-én megtörtént. Ez érinti az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgárokat, köztük a magyarokat. Magyarország londoni nagykövetségének honlapján olvashatók az ezzel kapcsolatos részletes tudnivalók.

Legfontosabb változás, hogy a brit kormány vízumrendszert vezet be az érkezők részére, kivéve a legfeljebb hat hónapos vízummentes beutazást. Turistaként tehát szabadon látogatható a szigetország.

2021. október 1-től kivezetik a személyi igazolványokat, mint beutazáshoz használható okmányokat, a magyar állampolgárok kizárólag útlevéllel igazolhatják magukat.

A zalaegerszegi Borbély Gábor 2006 óta él családjával a Notthingam és Derby között található South Normantonban. A fiatalember egy műanyag nyílászárókat gyártó cég minőségbiztosítási csoportvezetője.

- Tizennégy év után gondolkodtam azon, hogy hazatérjek, ám ennek nem a Brexit az oka. Élettársam újra Zalaegerszegen él már fél éve, a 18 éves Bence fiam nemrég tért vissza Angliába. Megpróbált otthon beilleszkedni, sajnos a pandémia miatt nem talált igazán munkát, itt reméljük, van esélye. Amúgy mi már kitöltöttük a nyomtatványt, mivel úgy néz ki, hogy egy ideig még itt tartózkodunk. Én mindenképpen hazamennék, a fiam majd eldönti később, hogy mit szeretne. Mivel régóta itt élünk, minket ezek az új rendelkezések nem érintenek, a nyomtatvány kitöltése csupán 10 perc volt. Sőt, még öt évünk van arra, mivel van letelepedési engedélyünk, hogy vízum nélkül közlekedjünk a két ország között. Itt a környéken, Notthingam-ben egyébként sok magyar él, ismerek zalaiakat is, velük tartjuk a kapcsolatot.

Csiszár Barbi hangját sokan ismerhették a zalai megyeszékhelyen, hiszen 2020. augusztusában még az Egerszeg Rádió csapatát erősítette. Szeptembertől azonban párja után utazott Angliába, a délutáni nyelvtanfolyamot követően beszélgettünk.

- Megérkezésem után azonnal kérvényeztem az öt évre szóló letelepedési engedélyt – mondta Barbi. – Mivel ezt megkaptam, rám nem vonatkoznak a most életbe lépett Brexit-szabályok, mondhatjuk szerencsém volt. Korlátozás nélkül utazhatom Nagy-Britannia területén és vállalhatok munkát. Magyarok közösségi csoportjában olvastam, hogy többen aggódnak a szigorítások miatt, mások azt írják, hogy itt mindig szükség lesz a képzett munkaerőre. Különösen a szakemberek iránt nagy az igény, így lehet, hogy nekik hamarabb fog menni a beilleszkedés. Az új pontrendszerben számít, hogy kinek milyen a nyelvtudása, milyen magasan képzett. A párom a szakképzettek közé tartozik, aki már élt hosszabb ideig Angliában, ez a folyamat a kínai tanulmányai miatt szakadt meg. Így neki is újra kellett kérvényezni a tartózkodási engedélyt. Az a tervünk, hogy megszerezzük a kettős állampolgárságot. Most azon vagyok, hogy minél tökéletesebb legyen az angol tudásom, s ki tudja, talán rövid időn belül újra a médiában, rádióban dolgozhatom.

A nagykanizsai Horváth Péter 2015 óta él Angliában, egyetemi tanulmányait követően Londonban helyezkedett el.

– A munkahelyemen rengeteg uniós állampolgár dolgozik, mind egy csónakban evezünk: akármilyen döntést is hoznak a szigetországban, az mindannyiunkat érint – fogalmazott. – A Brexit-népszavazás másnapjáig azt gondoltam, minden megy majd tovább a normális kerékvágásban, hiszen úgyse lépnek ki, aztán jött a döbbenet. Számomra egyébként nem nagyon változott semmi, azonkívül, hogy jelentkeznem kellett a letelepedésre, mivel több mint öt éve tartózkodom a briteknél. A terveim nem változtak, hosszú távú céljaim vannak, idén év végén várhatóan megkapom az állampolgárságot, ami biztosabb státuszt ad, onnantól nem kell aggódnom, mi lesz a jövőben, és szavazni is tudnék végre. Nem gondolom, hogy a Brexit elriasztaná a már itt élőket, de biztos távol tart potenciális bevándorlókat. Inkább a bizonytalanság aggasztja az embereket, de idővel ez is csillapodik.

Pontrendszert vezetnek be

A kormány pontozási rendszert vezet be: bizonyos kritériumok szerint kapnak pontokat az emberek, így például a megfelelő angoltudásért 10 pont jár és minimum 70 pontot kell elérni. A cél, hogy főként képzett munkaerőt engedjenek az országba. Az éves minimumbevételt is meghatározták, amit az itt lévők közül most sokan nem érnének el. Kivételek azokban a szektorokban, ahol hiány van, lesznek: ott lejjebb tették a kereseti határt, sok más esetben viszont úgy tűnik, csak munkaajánlattal lehet majd jönni, mondja Horváth Péter.

– Az ország függ a kelet-­európai munkaerőtől, főleg azokon a területeken, ahova nem kell képesítés – folytatta. – Ebből probléma adódhat, ezért nem lennék meglepve, ha további könnyítéseket hoznának. Az is biztosnak tűnik, hogy az egyetemi tandíjakat megemelik az unió országai­ból érkező diákoknak, akár az eddigi duplájára. Ha most lennék választás előtt, lehet, hogy más opciókat is mérlegelnék.

A lenti származású Bagladi Gergő közel 15 éve él Londonban, személyi edzőként dolgozik, mint egyéni vállalkozó. Az új rendelkezések, mint mondta, nem érintik, rendelkezik letelepedési engedéllyel, bár brit útlevele még nincs, a magyarral viszont ezután is vízum nélkül utazhat. Szerinte nem volt jó ötlet a Brexit, a londoniak többsége, ahogy ő tapasztalta, nem értett egyet a döntéssel. Az ott élők életét megnehezíti az unióból való kilépés, de majd csak eztán derül ki, az új szabályozások hogyan alakítják a mindennapokat. Gergő úgy tapasztalja, az ott élő magyarok közt többen vannak, akik a hazatérés mellett döntenek, ő is gondolkodik rajta, de egyelőre kitart.

Nem beszélnek róla

Bolf Ákos szintén Lentiből ment ki dolgozni néhány éve Londonba. Ő is azt írta érdeklődésünkre, hogy azokat, akik már évek óta kint vannak és dolgoznak, nem igazán érinti a Brexit. Ő egy applikáción keresztül adta meg a jogos ott-tartózkodását igazoló adatait.

– Az unióból való kilépés elfogadását követően sok magyar és más külföldi elhagyta az országot, és azt hallottam, visszaesés volt az ideérkező munkavállalók számában is, de ebből én semmit nem tapasztaltam – tette hozzá. – Furcsa mód mi itt nem igazán beszélünk a Brexitről. Vannak angol barátaim, szerintem egyszer sem került szóba a téma. Addig, amíg van munkánk, és a papírjaink rendben vannak, minket nem érint közvetlenül a dolog. A másik, hogy a kilépés óta eltelt egy évben a koronavírus volt a legnagyobb probléma itt is, és a Brexit háttérbe szorult.

Változás a fuvarozásban

A Brexit miatt némiképp megváltozott az Egyesült Királyságba irányuló árufuvarozás is. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között szabadkereskedelmi megállapodás jött létre, ami kimondja, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően megmaradt a vámszabadáru-mozgás. A legfontosabb tudnivalók a brit kormány honlapján olvashatók, az útmutatóban az árufuvarozással foglalkozó cégek és sofőrök többek között arról tájékozódhatnak, milyen okiratok szükségesek, hogyan kell betartani az új szabályokat a kikötői forgalomban, s melyek az új határellenőrzési eljárások.

Előzetes regisztráció kell

– Az árumozgás és a gépkocsivezetők beléptetése az eddigiek szerint zajlik – tájékoztatott Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője. – A különbség, hogy most előzetes regisztrációt kérnek, amit a Csatorna-alagúton való átkelés előtt kell kitölteni. Bizonytalan, hogy ennek mi a célja. Úgy gondoljuk, az áruk és járművek nyomon követésére szolgál, nem vámkezelést jelent. Attól tartunk azonban, hogy az adminisztráció megnöveli a fuvarozás idejét, s ez pluszköltséget generálhat a vállalkozásoknak, az Egyesült Királyságban nőhetnek a fuvardíjak. A brit iparkamara részéről többször elhangzott az áruszállítás lassulása és a költségek növelése miatti aggodalom. Az angol áruházak polcain sok az uniós termék. A következő hetekben dől el, a regisztráció miként befolyásolja a közúti fuvarozást.

Árvay Tibor emlékeztetett: Calais és Dover a világ két legforgalmasabb kompkikötője, ám ne vonjanak az olvasók párhuzamot a két héttel ezelőtti doveri kamionstop és a mostani rendelkezések között. Záhonynál, az ukrán határnál például előfordul, hogy 6-8 napot is várakozik egy jármű a magyarországi belépésre. A szóvivő reméli, az Angliába irányuló forgalom zavartalan lesz ezután is, és csupán adminisztrációs terhet jelent a sofőröknek.

Kiemelt kép: A brit kiválás alkalmából fényekkel világították meg a brit külügyminisztérium londoni székházát 2020. január 31-én. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth