A Csoóri Sándor Program által támogatott zalai és muravidéki pályázatok

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017-ben alapított Csoóri Sándor Program a népi kultúra területén, s azon belül is főként a közösségteremtő műfajokban működő szervezetek és közösségek támogatására jött létre. A korábbi hasonló célú, de egymástól függetlenül működő állami támogatási rendszereket összefogó és felváltó program Magyarországon a hazai és nemzetiségi, míg határainkon túl a magyar néptáncos, népzenei, népdalköri, valamint tárgyalkotói tevékenységekre biztosít forrást.

A néptánccsoportok és azok fenntartói négy pályázati kiírásra is jelentkezhettek, talán ennek is köze volt ahhoz, hogy ez a szegmens kifejezetten jól szerepelt idén. A zalai néptáncegyüttesek többsége működési célú támogatási igénnyel fordult a pályázat kiírójához, de akadtak olyan szervezetek is, amelyek programok megszervezéséhez kértek anyagi segítséget. A legnagyobb összegű támogatást a Zala Táncegyüttes Egyesület kapta, a Csoóri Sándor Program 4,5 millió forinttal járul hozzá működési költségeikhez. A Zala Senior táncegyüttes 900 ezer, a Szélrózsa tánckör 800 ezer, a Szarkaláb táncegyüttes 500 ezer, a Penderülj Tánckör egymillió, a Bajnóca gyermektáncegyüttes pedig 1,2 millió forintos működési támogatásban részesült. Ugyancsak működésre kapott 800 ezer forintot a Láse Purnenge gyermektáncegyüttes, míg a Lartis Környezetvédelmi és Művészeti Nonprofit Kft. Ghy Yagalo programjának működési költségeit 1,4 millió forinttal támogatta a Csoóri Sándor Program. A KISZÖV Senior Táncegyüttes szintén a támogatottak között szerepel, utóbbi 1,2 millió forintot kapott erdélyi táborának megvalósítására.

A nagykanizsai táncegyüttesek közül a Zalagyöngye 1,9 millió, míg a Szikrák táncegyüttes és a Kanizsa táncegyüttes egy-egymillió forintos működési támogatáshoz jutott. A Csoóri Sándor Program a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház pályázatát is támogatta, az intézmény 800 ezer forintot költhet a Pántlika néptánccsoport működési költségeire.

A keszthelyi Nagyváthy néptáncegyüttes, a Szentgrót táncegyüttes, illetve a Kerka néptáncegyüttes egyaránt 1,8 millió forintos támogatásban részesült, míg a zalaapáti Boróka táncegyüttes 1,7 millió forintot kapott. Ugyancsak 1,7 millió forintot nyert a gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány, mely ezt az összeget a Gyenes néptáncegyüttes szakmai munkájára költheti. A becsvölgyi Cserta néptáncegyüttes működési költségeihez 1,6 millió forinttal járult hozzá a pályázat kiírója, a sármelléki Tüskevár táncegyüttes közösségfejlesztő programjára egymilliót ítéltek meg, akárcsak a cserszegtomaji Fűszeres gyermeknéptáncegyüttes és a zalakarosi Bottal-fogó tánccsoport működési költségeire, utóbbira a település közösségi háza nyújtotta be pályázatát. 800-800 ezer forintos támogatást kapott a zalaszentgyörgyi néptáncegyüttes és beleznai Labdarózsa Hagyományőrző, Kulturális Egyesület és Néptánccsoport, míg a Zala megye néptáncos közössége által benyújtott igény, amely a FolkOldok működési költségeihez való hozzájárulási kérelmet tartalmazta, 300 ezer forintot hozott a pályázó közösségnek.

Táncházak támogatása jogcímen szintén több zalai pályázó jutott forráshoz. A pethőhenyei Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület 1,2 millió, a nagykanizsai Bojtár Népzenei Egyesület 900 ezer, a Kiskanizsa Kulturális Egyesület a Családi Játszó Táncház sorozatára 800 ezer, a Zala Senior Táncegyüttes 700 ezer, a zalaegerszegi Bajnóca Gyermektáncegyüttes, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ, valamint a szintén a Balaton-parti városban működő Gyermekeinkért, Jövőnkért Alapítvány 600-600 ezer forintot kapott, utóbbi a Család Iskolában megvalósítandó ünnepi táncházakra költheti a megítélt összeget. Zala megye néptáncos közössége ezen a pályázaton is sikerrel szerepelt, kamasztáncházait 500 ezer forinttal támogatta a Csoóri Sándor Program.

Népzene kategóriában a keszthelyi Gyermekeinkért, Jövőnkért Alapítvány volt a legsikeresebb, a Zalai Betyárok formáció szakmai előmenetelének támogatása 1,1 millió forintot fordíthat a szervezet. A Kanizsa Csillagai Művészeti Egyesület koncertek megrendezésére 800 ezer forintot kapott, az 50 éves Csesztregi Népdalkört 700 ezer forinttal támogatta a pályázat kiírója, akárcsak a babosdöbrétei Élő Hagyományőrző Kulturális Egyesület népzenei tevékenységének fejlesztési programját. 600-600 ezer forintot kap az alsópáhoki Bodzavirág Népdalkör Hagyományőrző Közhasznú Egyesület és a gellénházai Vajda József Népdalköri Egyesület, 500 ezer forintot fordíthat működési kiadásaira az andráshidai Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület, ugyanakkora összeget kap a Csádé zenekarral közös programjaira a szécsiszigeti Szapáry Hagyományőrző Kulturális és Turisztikai Egyesület, illetve az Alibánfa Fejlődéséért Közalapítvány is, mely a Lila Akác Dalkör szakmai fejlődésének támogatására pályázott. A Gyenesdiási Dalárda szakmai tevékenysége 400 ezer forintot fordíthat a helyi Köz-Kultúra Alapítvány, a Zalai Harangláb Egyesület hagyományőrző tevékenységét pedig 300 ezer forinttal támogatta a Csoóri Sándor Program.

Külön pályázati kiírás jelent meg a zeneoktatás támogatására, ezen a jogcímen a keszthelyi Gyermekeinkért, Jövőnkért Alapítvány 3,5 millió, a Zalai Harangláb Egyesület 1,3 millió, a nagykanizsai Bojtár Népzenei Egyesület pedig egymillió forintot kap. A gellenházai Vajda József Népdalköri Egyesületnél folyó énekes és hangszeres hagyományápolás támogatására 600 ezer forintot biztosít a pályázat kiírója, a Csatári Pávakör Egyesület 500 ezer, a németfalui Felső Göcsej Közművelődési Egyesület pedig 400 ezer forintot kap oktatási programjára.

A tárgyalkotói tevékenység támogatására ugyancsak két pályázatot írt ki a Csoóri Sándor Program. A legnagyobb elnyerhető összegek ezen pályázatok révén volt elérhető. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület a Tetőtől-talpig Viseletkészítő Bemutató Műhelyre 6,4 millió forintot, míg a néprajzi-népművészeti kultúra megőrzését és élővé tételét célzó programjára 5,7 milliót kapott. A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ a Gébárti Kézművesek Háza régi épületének felújítására és fejlesztésére 5,5 milliót, utánpótlásnevelésre 2,8 milliót fordíthat. A zalaegerszegi székhelyű Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete nyitott műhely programját 1,5 milló forinttal támogatták, míg a keszthelyi Zala Megye Népművészetéért Alapítvány a Balaton-parti Népművészeti Alkotóház felújításának második ütemére 4,5 milliót, A tárgyi népművészet csodái 2. elnevezésű projektjére pedig kétmillió forintot fordíthat. Egyenként 500-500 ezer forintos támogatásban részesül a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ kerámiaműhelye, a pethőhenyei Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület kézműves programja, illetve a baki kosárfonók tárgyalkotó tevékenysége.

A támogatott külhoni magyar szervezetek között szlovéniai, muravidéki pályázók is akadtak. A Muravidék néptáncegyüttes Vissza a gyökerekhez projektje 2,6 millió, táncházi tevékenysége egymillió forintot kapott, a Lindua néptáncegyüttes pedig 1,2 millió forintot költhet iskolai keretek között folyó néptáncoktatásra. Zeneoktatás címén a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet két sikeres projektet is jegyez, a Szép Zalába születtem és az Átimennék a Murán programokra együtt 1,4 millió forintot költhet az intézmény. A lendvai 1. Sz. Kéttannyelvű Általános Iskola citerazenekara, a völgyifalusi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a dobronaki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 500-500 ezer forintot kap oktatási-utánpótlásnevelési programjaira. Tárgyalkotás jogcímen két sikeres pályázatot jegyez a Muravidék, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Egyesület által koordinált Varázslat tűvel, fonallal – Hetési hímzés II. projekt megvalósítására kétmillió forintot fordíthatnak, a kapcsai József Attila Művelődési Egyesület hagyományőrző tevékenységét pedig 500 ezer forinttal támogatta a Csoóri Sándor Program.