Vajda József emlékest Lentiben – A népdalgyűjtő hagyatéka már kutatható a levéltárban

Baksa Melinda könyvtáros elmondta: az Országos Könyvtári Napok programját és a zene világnapját összekapcsolva szervezték meg az estet, Balás Endre nyugalmazott zenetanár ötlete nyomán.

– Vajda József születésének 100. évfordulóra rendhagyó műsorral készültünk – mondta Baksa Melinda. – A népdalgyűjtő munkásságát bemutató előadás mellett az általa felkutatott énekek fel is csendülnek. Ehhez segítségül hívtunk helyi zenészeket, csoportokat. A vírushelyzet némileg felülírta a tervezett programot, hiszen a korlátozások behatárolták a résztvevők számát. A technikát hívtuk segítségül: videófelvételt készítettünk a Nefejelcs Dalkör, a Trilla Kamarakórus, a csesztregi pávakör, a lovászi Mixolíd kamarakórus és az általános iskolás Sági Abigél előadásáról. Az emlékesten ezeket a felvételeket vetítettük le a közönségnek, közben pedig Vajda József életét és munkásságát is bemutattuk.

Az előadás során elhangzott: az 1920-ban született Vajda József tanítóként került Zalába, ahol több településen kántortanítóként, népművelőként, népdalgyűjtőként, kórusvezetőként, falutörténet-kutatóként tevékenykedett, a népdalgyűjtéssel pedig 1947-ben kezdett el foglalkozni. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A róla szóló összeállítást Balás Endre készítette, aki a sokak által ismert életrajzi adatokat családi anekdotákkal, kedves történetekkel is fűszerezte.

A városi könyvtár programján részt vett a népdalgyűjtő fia, a nyugalmazott pedagógus Vajda László is, aki meghatódva mondott köszönetet a család nevében a szervezőknek a megemlékezésért.

– Nehéz megszólalni egy ilyen összeállítás után és nem könnyű visszaemlékezni – mondta. – A lenti járásban, egész pontosan Nován eltöltött időszak meghatározó volt életünkben, innen kerültünk Zalaegerszegre 1961-ben, majd testvéreimmel mindannyian továbbtanultunk. Történelem szakosként én lettem a család megbízott történésze, és az utóbbi években meg is próbáltuk összerendezni azt az anyagot, amit édesapánk ránk hagyott. A századik évfordulón pedig úgy határoztunk, hogy a megyei levéltárnak adományozzuk ezt a gyűjtést, így már kutatható az iratanyag, a nagy mennyiségű zenei gyűjtemény pedig a Magyar Kultúra Házába került.