Több tízmillió forintos kárt is okozhat a hazai vadásztársaságoknak az újabb határzár

Mint közismert, hazánk szeptember elsejével újból lezárta határait, így külföldi állampolgárok nem, vagy csak különleges esetben, s igen szigorú feltételek mellett léphetnek be az ország területére. A kivételek nem vonatkoznak azokra a külföldi vendégvadászokra, akik leginkább szarvasbőgés idején, vagyis szeptember első felében érkeznek Magyarországra, egy eredményes vadászat reményében. A vadásztársaságok számára ők jelentik az egyik legjelentősebb bevételi forrást, ami egyrészt fedezi a működési költségeiket, a vadgazdálkodással kapcsolatos kiadásokat, s a vadkárok megtérítésének alapját is a vadásztatásból származó bevételek képezik. A külföldi vendégvadászok elmaradása miatt számos hazai társaság kerülhet nehéz helyzetbe. A problémát a Reszneken élő Szunyogh Ferenc jelezte számunkra, mint mondotta, teljesen át kell szervezniük a vadásztatással kapcsolatos terveket, hiszen az elmúlt napokban több – elsősorban német állampolgárságú – vendégük mondta vissza érkezését.

– Szeptemberben vendégeink 85 százaléka Ausztriából és Németországból érkezett volna – mondta a vadászterületekkel főleg Barlahida és Zalatárnok térségében rendelkező Tölgyfalevél Vadásztársaság elnöke, Bedő Tibor. – Az erre a hétre bejelentkezettek mindegyike visszamondta érkezését. A jövő hétben még reménykedünk, hátha addig történik valami változás a beutazások szabályozását illetően.

Bedő Tibor hozzátette: a külföldi bérvadászok elmaradása akár 15–20 millió forint bevételkiesést is jelenthet a Tölgyfalevél Vadásztársaságnak, miután nagyvadas területeik vannak, ezért számukra a meghatározó bevételforrást, a szarvasbika vadásztatása, vagyis a szeptember jelenti.

Valamivel jobb helyzetben van a Bak központtal működő Válickavölgye Vadászklub, ugyanis Balogh Rudolf elnök elmondása szerint az a visszajáró osztrák csoport, amelynek tagjai szeptember 7-én érkeznének, egyelőre tartja foglalását, bízva abban, hogy sikerül megoldást találni a helyzetre.

– Az évente hozzánk érkező 25-26 vendégvadásznak mintegy fele külföldi – avatott be a részletekbe Balogh Rudolf. – Elsősorban olaszok, németek, de vannak osztrákok is, akiktől a bevételeink jelentős része származik. A mi esetünkben a szeptemberi szarvasbika-vadászat elmaradása 60–70 százalékos bevételkiesést okozhat, ami már a társaság anyagi biztonságát is veszélyeztetheti.

A vadászklub elnöke azt is elmondta, a külföldi bérvadászok várható távolmaradása miatt már szinte azonnal megjelentek azok a hazai „nepperek”, akik a társaságok nehéz anyagi helyzetét kihasználva, a trófeák valós piaci értékének töredékéért, akár 30 százalékáért lőnék ki a bikákat. A bakiak azonban azt az álláspontot képviselik, hogy amennyiben nem érkezik külföldi vagy tőkeerős hazai bérvadász, akkor inkább alatta maradnak a kilövési tervnek, s a tagság megfinanszírozza a pluszköltségeket.

A kialakult helyzettel kapcsolatban hétfőn az Országos Magyar Vadászkamara központi szervezete is kiadott egy közleményt. Ebben nemcsak azt írják, hogy a határok lezárása és a külföldiekre vonatkozó beutazási tilalom miatt az előttünk álló gímbikaszezon egycsapásra kilátástalanná, illetve pénzügyileg tervezhetetlenné vált, de egyben azt is jelzik, hogy rögtön egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztek az agrárminisztériummal. Azt szeretnék elérni, hogy a külföldiekre vonatkozó beutazási tilalom alól a vadászok felmentést kapjanak. A vadászkamara álláspontja szerint a külföldi bérvadászok belépése nem jelent járványügyi kockázatot, mert „a vadász a beutazása során nem a népszerű, turizmus által frekventált helyeket látogatja, vidékre utazik, ott minimális létszámú (legfeljebb 3–5) emberrel kerül kontaktusba, továbbá a vadászat olyan tevékenység, mely a szabadban történik, és nem kapcsolódik hozzá közönség, nincs több résztvevő.” A vadászkamara központi szervezete azt is jelezte: ágazati és járványügyi szakemberek bevonásával már ki is dolgoztak egy olyan járványhelyzetben alkalmazható részletes eljárásrendet, amelynek betartása garantálná a vadászvendégek beutazási lehetőségét, a járvány­ügyi kockázatok minimalizálását, valamint a vadászatra jogosultak számára a bérvadászati bevételeket.