Egy vérből valók vagyunk! Trianon-emlékművet avattak Gyenesdiáson

A település első embere beszédében leszögezte, 1920-ban a győztes hatalmak képviselői és a magyar királyi kormány megbízottai úgynevezett békeszerződést írtak alá, legalábbis az európai történelemkönyvek és hosszú ideig a hazaiak is így nevezték a diktátumot, amely megcsonkította, megnyomorította, ízekre tépte hazánkat és az egész magyarság lelkét.

– Nemzedékek sorának azt kellett látnia, hogy az úgynevezett hivatalos Magyarország a történelmi Magyarország évezredes értékeit próbálja elpusztítani – fogalmazott Gál Lajos. – Azonban hiába temettek bennünket Versailles-ban, mert lesz magyar feltámadás, amely itt van a szívünkben, a lelkünkben, s ezt erősíti, hogy tíz éve megszületett a nemzeti összetartozás törvénye, amivel új nap virradt a Kárpát-medencei magyarságra.

A polgármester azt mondta, olyan vészterhes időkben, amikor nekünk gyászos e nap, más népnek pedig ünnep, „csak a nemzeti összetartozásban lehet hinni, és feladatunk, hogy tudatosítsuk magunkban s gyermekeinkben, hogy egy vérből valók vagyunk”.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő hangsúlyozta, 1920 után a Kárpát-medencei magyarság öt, a mai állapotok szerint nyolc országban találta magát kisebbségi létben, egyre inkább fogyatkozva, de az eltelt száz esztendőben a nemzeti nyelv, az irodalom, a hitélet, a művészet és a hagyományok révén a magyar identitás az országhatárokon átívelően is tovább élt s él ma is.

– Túléltük a nemzetgyilkosságot, pedig sokan mindent megtettek azért – szögezte le a politikus –, 2010-től viszont új nemzetpolitika érvényesül, amelynek lényege a magyarság határokon átívelő közjogi egyesítése. Ma már a Kárpát-medence egységes gazdasági, kulturális és oktatási tér, a kormány támogatásával.

Jelezte, a Kárpát-medencei óvodaépítési programban például 150 új intézmény létesül, és több mint 350-et felújítanak. A képviselő leszögezte, ilyen intézményfejlesztés utoljára Klebelsberg Kuno idején volt, a népiskolai hálózat megteremtésekor.

A Trianon századik évfordulójára emelt emlékmű 100 éves tölgyfarönkből készült, amely előtt, kőalapokon, 100 centis Nagy-Magyarország installáció található. A szobrot a Kossuth-címer, a Szent Korona és egy turul ékesíti, Bálint József fafaragó mester munkájaként, a talapzatot pedig Simon Csaba helyi fémipari vállalkozó készítette.