Kilátó is épül a hévízi véderdőben

A 2016-ban kezdődött projektben a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Hévíz önkormányzata, továbbá a tó megóvására létrehozott alapítvány működik együtt, ki-ki a maga vállalásait menedzselve.

A tóvédelmi program célja a természetvédelmi terület hosszú távú megőrzése, bocsátotta előre Németh György, a kórház környezetvédelmi vezetője. Ennek részeként most erdőrekonstrukciós, építési és kiviteli munkák indultak. Jelenleg a tanösvény felújításán dolgoznak a kivitelezők, és a tó két levezető csatornája közül az északit újítják fel, amelynek részeként egy kis vizes élőhelyet is kialakítanak.

A szakember elárulta, mindezzel párhuzamosan lombkorona-megfigyelő kilátót építenek, valamennyi létesítmény bárki számára látogatható lesz az év bármely napján.

– A Hévízi-tó nemzetgazdasági érték – szögezte le Németh György –, a város és a régió pedig a hazai turizmus egyik zászlóshajója, de lényeges, hogy mindennek a hosszú távú fenntartása kizárólag a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történhet. Ezért indult ez a projekt, amely emellett turisztikai elemeket is tartalmaz.

Az építéssel párhuzamos erdőrekonstrukciós munkálatokat Vissi Géza okleveles erődmérnök irányítja, aki lapunknak elmondta, az egykorú állományok helyett vegyes korú, úgynevezett örökerdőt alakítanak ki, ami védelmet jelent a tavat borító párapaplannak a téli szelek idején.

– Ez a természeti jelenség a tó lehűlésének mérséklése miatt fontos – magyarázta a szakember. – Ha nem lenne, akkor télen bizony extrém teljesítmény lenne fürdőzni itt, de mivel az erdő védelmet jelent a párapaplannak, a leghidegebb évszakban is meleg vízben mártózhatnak a látogatók.

Az erdészek kis lékeket alakítottak ki, amelyekben kivágták az ott lévő fákat, ami után elkezdődött az erdő természetes megújulása. Ahol ez elmaradt, oda fiatal egyedeket, kizárólag őshonos fafajokat – így magyar kőrist, mézgás égert és kocsányos tölgyet – ültettek. Ezzel együtt pedig maradék nélkül kivágták a véd­erdőt az utóbbi évtizedekben eluraló, intenzíven terjedő idegen fajokat, így nincs már zöld juhar, amerikai kőris, bálványfa és akác sem a területen.

– Most ápoljuk a kis lékeket, amelyekben az új nemzedék felnövekedhet – tette hozzá Vissi Géza –, így válik többkorúvá a jelenleg 3 és 100 év közötti állomány. Ahhoz, hogy ez valódi örökerdő legyen, több évtizedre lehet szükség.

A beruházás miatt gyakorlatilag a teljes véderdő munkaterület, lezárták a Széchenyi utca alsó részén lévő kavicsos parkolókat, a gyalogutakon pedig szakaszos korlátozásokra kell számítani. A szabad területek azonban változatlanul sokakat csábítanak sétára, ottjártunkkor találkoztunk családos és kutyás természetkedvelőkkel is.