Nyolcvan éve érkeztek Zalaszentgrótra és Zalabérbe az első lengyel tiszti csoportok

Zalaszentgróton, a templomban külön oltáruk volt a czestochowai Fekete Madonna képének másolatával. A templom számára 1941-ben egy szenteltvíztartót ajándékoztak: „Lengyelek a magyaroknak” felirattal. A szenteltvíztartó a környéken található legrégebbi lengyel emlék.

Sajnos több lengyel katonát, polgári menekültet örökre a magyar föld fogadott be. 1941. november 24-én a Csáfordhoz tartozó Ferenc telepen szívbetegség következtében elhunyt Jan Ksiazek lengyel katona. Őt lengyel katonai tiszteletadással a zalaszentgróti temetőben helyezték örök nyugalomra. A szomorú esemény idején a lengyel táborban tartózkodott felesége is, ki a helyi kőfaragóval egy síremléket emeltetett férje tiszteletére. 1945 februárjában hunyt el Jozefa Barbara Tezycka lengyel polgári menekült. Síremléke a helyi temetőben Jan Ksiazek sírja mellett található. A sírokat

Jastrzab József egykori lengyel menekült lánya gondozza, köszönet érte. A temetőben még három volt lengyel menekült sírja található, aki a háború után itt maradt és családot alapított. Az egykori Korona Szálló falán, ahol a lengyel tábor működött, 2009 szeptemberében emléktáblát avatott az önkormányzat. A táblánál minden év szeptemberében rendszeresen megemlékezést tartanak a helyi

iskolások és a lengyel leszármazottak.

Zalabérben az egykori lengyel tábor épületének már csak kis része látható. A lengyeleknek otthont adott Gutmann-kastélyt elsodorta a történelem vihara. Emlékét a községi könyvtárban kiállítás örökíti meg. A tábor emléktábláját 2010 szeptemberében a templom melletti történelmi emlékparkban állította fel a falu vezetése és a lengyel konzul. A település egyházi közösségének a lengyel katonák hat darab réz gyertyatartót ajándékoztak, ezek a mai napig díszítik az oltárt. A község temetőjében nyugszik Topij Stanislaw lengyel tiszt, aki 1943 májusában szívelégtelenség következtében hunyt el. Sírját több évtizede e sorok szerzője gondozza.

Az aranyodi temetőben is nyugszik egy lengyel testvérpár, ők 1945 után telepedtek le itt, mivel annyira megszerették a zalai dombokat.

1944 decemberében Zala­bérben, Pakodon és Batykon tragikus események történtek. Hat lengyel katonát végeztek ki kegyetlen módon emberi mivoltukról megfeledkezett egyének. 2012. augusztus 20-án Batykon kopjafát állítottak az önkormányzat épülete elé a község határában legyilkolt három lengyel katona emlékére. Az eseményen jelen volt az egyik áldozat sógornője is Lengyelországból. Lengyel források segítségével sikerült kideríteni, hogy az egyik katona holtteste a batyki, a másiké a csáfordi temetőbe került. A harmadik áldozat, Hajduk Tadeusz holtteste nem került elő. 2019 szeptemberében Csáfordon a temetőben az itt eltemetett lengyel alezredes tiszteletére jelképes sírhelyet alakítottunk ki. A Zalabérben legyilkolt másik három lengyel katonának még nincs emlékhelye, sírjuk valahol az egykori kastély udvarán volt, amit egykori lengyel vöröskeresztes jelentésből tudunk. Talán sikerül nekik is méltó emléket állítani a faluban. Ezért is kezdeményeztem tavasszal a Zalai Lengyel–Magyar Baráti Társaság létrehozását, hogy a helyi történelmi hagyományokat megőrizzük és továbbadjuk. A márciusi hivatalos megalakulást megakadályozta a járvány gyors terjedése. Remélhetőleg szeptemberben sikerülni fog. 80 éve érkeztek ide lengyel sorstársaink, befogadtuk őket és emléküket megőrizzük – írta Vikár Tibor.