Bemutatták a premontrei prépostsági majorságban folyó régészeti munka eredményeit

– Kicsit előre dolgoztunk, 2018-ban kutattunk itt először, igyekeztük tisztázni a kolostor és a templom összeköttetését, ám a kolostor alaprajzának pontosítása még váratott magára – magyarázta érdeklődésünkre Orha Zoltán, s hozzátette, 1997–98-ban Vándor László húzott néhány kutatóárkot, de nem volt feltárva a teljes épületegyüttes területe, ami most megtörtént.

Az ásatást vezető régész elmondta, a mai modern dokumentációs technika is segít további következtetések le­vonásában. Sikerült a kolostor építésében négy periódust elkülöníteni; az Árpád-korban már létezett e helyen település, sőt találtak bronzleleteket a római korból, valamint kerámiamaradványokat, agyagkanalakat a rézkori Balaton–Lasinja-kultúrából. A népvándorlás időszakából nem került elő innen tárgyi emlék, de a XII. századtól már jól követhetők a periódusok. A Szent Norbert által a franciaországi Laon melletti Prémontrében 1120-ban alapított rend tehát nálunk is a régóta lakott helynek számító Türjére települt 1184-ben.

Orha Zoltán elmondta, hogy a legalsó rétegig lehatolva találtak hamus gödröket, nagy számban sírokat a kolostor udvarán, a kerengőben. Sikerült meghatározni a középkori temetkezés határát az északi szárnyban, ahol már középkori sírokat nem találtak, csak a török időkből való másodlagos betemetkezést. Az ásatások során előkerültek az épületek alapozásának maradványai, de nagyon sok helyen a járószintek is elpusztultak. A teljesen kiépült türjei kolostorban a 16. század közepén szűnt meg a szerzetesi élet, a dombon álló épület­együttest ezután végvárrá építették át. A török kiűzése után a 18. században a premontrei rend visszatérve itt barokk majorságot alakított ki, ezt pedig a romok eltakarításával, tereprendezéssel kezdték. Emiatt a középkori épületekből gyakran csak az alapozás első téglasora maradt meg, és az új kolostort már a templomtól délre építették fel. Mint Orha Zoltán összegezte, a feltárás eredményei alapján már elkészíthető a kolostor tömegmodellje, amitől egyértelműbbé válik a rendház épületének szerkezete. Ezt a munkát segítheti, hogy több más középkori premontrei kolostor épülete ismert a kutatók előtt, és megfigyelhetők hasonlóságok. A továbbiakról szólva elmondta, hogy a magtáron belül folytatják az ásatást. A pénteki bemutató lényegében az utolsó lehetőség volt az érdeklődők számára, hogy valójukban megtekintsék a feltárás eredményeit, mert elkezdődik a visszatemetés, enélkül ugyanis rövid időn belül teljesen elpusztulnának a feltárt maradványok.

Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát kérdésünkre arról beszélt, hogy a területen látogatóközpontot alakítanak ki, ahol az udvar térburkolatán láthatóvá teszik a korabeli épület alaprajzát, a leleteket pedig a felújítandó magtárban mutatják be.