Koronavírus a nagyvilágban: Tráj Alexandra beszámolója Linzből

Az üzletek már tavaszra csábítanak Linz belvárosában. Sokáig várakoznak majd ezek a ruhák itt a kirakatban, húsvétig biztos, eddig ugyanis érvényben maradnak a jelenlegi intézkedések.

Linz Felső-Ausztria tartományi székhelye, közel 200 000 lakosával. Bécs és Graz után a 3. legnépesebb város és a második legtöbb koronavírussal fertőzött tartomány az országban.

Dolgozni már két hete nem járok, de ma szükségem volt egy-két fontosabb iratra, hogy az otthoni munkavégzés flottul működjön. Munkából jövet, csak sejtettem, ami elém tárult.

Kedd délután 4 óra azaz 16.00 óra van. Még 'boldog békeidőben' (használom gyakran viccelődve ezt a kifejezést, mióta az utóbbi évek átrajzolták kissé Európa demográfiai térképét), ilyenkor egy lüktető városképet látnánk. De nem ma, nem ma ezen a tavaszi napon. 2020 március 24-én. Egy pillanatra behunyom a szemem és kikapcsolom az agyam, -ami most már lassan egy másik tudatállapotba lépett, átmosták a híradások, információk minden irányból- de hiába is kapcsolnám ki, felébreszt ez a csend.

A főtéren megáll a villamos. Kong az ürességtől, mint ahogy az utcák is, és a terek, kong a szívem is. Nem a saját félelmeim ijesztenek meg, egyenlőre jól vagyok, teszem a dolgom, mert az van bőven, mindig is volt, mint valami védőpajzs előttem, ami biztonságot ad a bizonytalanságban. Ezt húzom most is elő, tervezek, dolgozom, fejlesztem magam, ezzel egy jó pár hétig biztosan elleszek, ami a mentális részét illeti.

Bejegyzésének folytatása IDE kattintva olvasható.