Kapiller Imre zalai levéltáros-történész emlékére készült tanulmánykötet

A Kapiller Imre emlékkönyv már a címlapjával mutatja, különleges a maga nemében. Az első-hátsó borítóra fotózott templomi freskó Sümegen látható a karzaton. Az összehajoló férfiak csoportja mintha egyszerre idézné meg a zalai kisnemesi eszmecserék vagy kései utódaik, a vékonypénzű, de életüket a tudománynak szentelő értelmiség hetvenes-­nyolcvanas-kilencvenes (és így tovább) évekbeli szakmai-­baráti beszélgetéseinek miliőjét. Az ilyen szellemi találkozások gyújtópontjában sokszor állt a néhai levéltáros: ahogy a kötet szerzői vallják, sokan neki köszönhetik publikációik jó részét, hiszen a levéltári forrásokra ő hívta fel a figyelmüket. A kötet egyik szerzőjétől, Kövér György történésztől tudjuk, ez a bizonyos freskó az egyik kedvence volt, ha arra jártak, mindig elidőztek Maulbertsch szokatlanul emberi ábrázolása előtt.

A freskómeglepetéseknek ezzel nincs vége. Az első tanulmány (Á. Varga László és Feiszt György „Imre, mint pásztor” című írása) tárja az olvasó elé, hogyan lett modellé Kapiller Imre, hogyan őrzi arcát, jellegzetes kéztartását, rezignált tekintetét a szombathelyi székesegyház egyik faliképe a 2000-es évek eleje óta. Eggyel több ok, hogy aki a vasi megyeszékhelyen jár, betérjen a templomba és megkeresse a falon a Pásztorok imádása festményt, amelyet az 1944-ben elpusztult helyére készített Kisléghi Nagy Ádám.

A tanulmányok sorában Béres Katalin Pusztaszentlászló kiegyezéskori múltjába kalauzol, Dominkovits Péter Holub József egyik levelezését dolgozza fel. Feiszt György az 1867–1919-es időszak elfeledett levéltárnokai nyomába ered, Gyáni Gábor a Trianon utáni arisztokrácia átalakulását vizsgálja, Gyimesi Endre Farkas Dávid országgyűlési képviselő, Halász Imre Teleki Béla főispán portréját rajzolja. Horváth József türjei végrendeletekkel foglalkozik, Kiss Gábor az 1753-as lovasi ütközetet idézi, Kiss Zsuzsanna a kiegyezés előtti zalai egyesületeket veszi számba, Kövér György dunántúli uradalomtörténetet tár elő, Kulcsár Bálint családtörténetet ad közre. Kurucz György a Georgikon egyik fejezetét taglalja, Mikó Zsuzsanna jogtörténeti írást ad, Molnár András a reformkori zalai ellenzék egyik dokumentumát vizsgálja, Müller Róbert Keszthely szőlőhegyeire látogat. Németh László Sándor zalai rableveleket lapoz fel. Paksy Zoltán az 1920-as évek közigazgatási reformját olvasta át, Sasfi Csaba a keszthelyi gimnázium irataiban kutatott, Szabó Csaba a szocialista végnapokat járta körbe, Tar Ferenc a Festetics család emlékezete címmel írt tanulmányt, Tilcsik György a zalaapáti bencés apátság történetéhez szolgált adalékkal.

A kötet tartalmazza Kapiller Imre bibliográfiáját és előszóként Horváth Zita temetési búcsúbeszédét.