Hamarosan kezdődhet a viricselés!

– Képletesen szólva az ereimben a nyírfa nedve is csörgedezik, hiszen Oroszországban, Uszty-Ilimszkben születtem – kezdte a 41 éves zalaegerszegi építész. – Az érdeklődésemet azonban nem a származásom okozza, hanem pár éve az egészségügyi problémám vezetett el hozzá. A természet már fiatalon megszabadított a hajamtól, ráadásul a fejbőrömön rendszeresen gyulladások jelentkeztek, amire hiába kerestem kezelési módot. Jártam bőrgyógyásznál, gasztroenterológusnál, de nem tudták megállapítani a baj okát, az ajánlott gyógyszerek pedig csak ideiglenesen segítettek, és a mellékhatások is elriasztottak. Ekkor fordultam a gyógynövények felé, amihez „Google-doktor” segítségét kértem. Az internet világában hamar rátaláltam a nyírfavízre, ami nagyon sok jó tulajdonsággal bír, és nekem is bevált. Ennek legalább hat-hét éve, öt esztendeje pedig már magam is csapolom a jótékony hatású folyadékot, amit a palócok és a székelyek virics néven emlegetnek, és régen hordószám árulták a piacokon – idézte fel.

Bálizs Andrej érthető módon elsőként a vízszerű lé gyulladáscsökkentő hatását emelte ki. A nyírfanedv tartalmaz betulint, komplex szerves savakat, ásványi anyagokat, fruktózt, glükózt, aminosavakat, vitaminokat, proteineket, természetes erjesztő anyagokat, növényi fitovegyületeket és fitoncidokat, tehát antimikrobális szerves vegyületeket, amiket a növények termelnek saját „immunrendszerük” védelmére. Emellett mérsékli a fájdalmat, s mivel izotóniás jellegű, hamarabb szívódik fel a víznél, ezért különösen sportolóknak ajánlott. Táplálja és sejtszinten hidratálja a bőrt, pH-értékét egyensúlyba állítja. Gyulladáscsökkentő tulajdonságai külsőleg is érvényesülnek, felületi hámsérülések, sebek, fekélyek, bőrproblémák kezelésére is alkalmassá teszik. Erősíti az immunrendszert, rákellenes hatást is tulajdonítanak a nyírfavíznek, sorolt néhányat az ismérvekből.

– Rendszeres, kúraszerű fogyasztása vitalizál, én a szezonjában másfél litert fogyasztok naponta. Vízhez hasonlatos, ily módon könnyen ízesíthető, fagyasztva pedig hosszú ideig eltárolható, enélkül viszont megerjed.

Régebben készítettek belőle ecetet, bort, pezsgőt, illetve sörfőzéshez is használták. Napjainkban pedig bioboltokban is árusítják, tette hozzá.

– A nyírfavíz tulajdonságai a fa évenkénti megújulásából eredeztethetők – magyarázta Bálizs Andrej. – A fák nyáron magukba szívják és elraktározzák a napfényből származó energiát és egyéb tápanyagokat, hogy felhasználják a következő évben a növekedéshez. Ősszel, amikor a nappalok rövidebbé és hidegebbé válnak, a nyírfák ezt a felhalmozott anyagot a gyökereikben tárolják, ahol ezek az energiaraktárak biztonságban vannak. Tavasszal, március elején felébrednek, beindul a gyökérnyomás és ezek az anyagok feltódulnak a fa koronájába, aztán rövid időn belül megjelennek az apró hajtások. Erdélyben ezeket a zsenge faleveleket pakolásként reuma gyógyítására is használják. A lombozat által kilélegzett fitovegyületek is gyógyhatásúak, amit a fák között járva tapasztalhatunk meg, a japánok ezt nevezik erdőfürdőnek – emelte ki. – A nyírfaerdő tavaszi ébredéséről árulkodik, ha a letört ágánál a fa csöpögni kezd. Ez a biztos jele annak, hogy a nyírfavíz a gyökerekből az ágak felé áramlik.

A fa törzsébe öt milliméteres, öt-nyolc centi mély lyukat fúrunk, vékony csővel, szívószállal vezetjük ki a nedvet a törzsére, lehetőleg az északi oldalára erősített üvegbe, flakonba – árulta el a viricselés menetét.

– Gyakran felteszik a kérdést, hogy ártunk-e a fának a megfúrással – vetette fel Bálizs Andrej. – Nos, az apró lyukon lecsapolt nedv jelentéktelen mennyiség a fa életében. A tapasztalataim szerint az első csapolás gyorsan szolgáltat mintegy másfél liter vizet, utána a folyamat lassul, ezért egy nyílásból legfeljebb háromszor lehet csapolni. Közben a fa ugyanis kezdi begyógyítani a sebet, a növekedés során ez benő, a csapolás leginkább a vérvételhez hasonlítható. Ráadásul a nedv­áramlás is csökken a fában, mert ez a folyamat évente egyszer és csak két-három hétig tart – szólt a magyarázat. – Ha gondosan akarunk eljárni, akkor csapolás után vékony ágat dugunk a nyílásba, amit mohával rögzítünk, ezzel segítjük a seb gyógyulását – mutatta meg végezetül a viricselés záró mozzantát.