Csesztregen és Csörnyeföldön is igyekeznek életben tartani a farsanghoz kötődő hagyományokat

Az ismert farsangi rendezvényektől kissé eltér egy Csesztregen élő hagyomány, Varga János babáinak esketése. A kocsikerékre kötött két szalmabáb frigye egészen a múlt század elejéig vezethető vissza. Voltak időszakok, amikor elmaradt az esemény, ám a Falubarát Egyesület 1989-ben újra felkarolta, s azóta minden évben megújítják a fogadalomtételt.

– Varga János babáiról akkor hallottunk először, amikor egy helyi kiadványt készítettünk – mondta Kopecskóné Kocsis Judit, az idén harminc­éves Falubarát Egyesület titkára. – Egy falubeli idős ember, Csóbor József mesélt róla, mint ifjúkorának egyik kedves élményéről. Még azt is hozzátette, hogy a kocsikerék is megvan a padlásukon. Ekkor döntöttünk úgy, hogy újjáélesztjük a hagyományt.

A babák esketése látványossággá vált, mindig hatalmas tömeget vonz. A ceremóniát évek óta Bedő Róbert vezeti, aki korábban a helyi színjátszócsoport vezetőjeként vállalta a feladatot, ez évtől pedig már mint polgármester végzi a tevékenységet.

– Örömmel vállalt kötelesség ez, hiszen valóban hozzám nőtt egy kicsit ez a szerep – fogalmazta meg a község önkormányzati vezetője. – Csesztregiként büszke vagyok arra, hogy a településünk ezzel a hagyománnyal egy önálló, máshoz nem hasonlító arcát tudja mutatni a külvilág felé.

Más településeken egyelőre még inkább a hagyományteremtés volt a húshagyókeddi rendezvények célja, a mintegy száz lakosú Kerkafalván, de Csörnyeföldön is idén szerveztek első alkalommal közös farsangi programot.

– Ahogy az új önkormányzati ciklus kezdete óta minden egyes helyi rendezvényünket, úgy a farsangi programot is a közösség összekovácsolásának szeretnénk alárendelni – mondta Hóbor-Sztrahia Krisztina, utóbbi település polgármestere. – Ennek megfelelően fánksütő versenyt és jelmezversenyt hirdettünk, s kocsonyával vártuk a vendégeket a faluházba, amihez a húst a február elsején tartott közösségi disznóvágás révén biztosítottuk.