Tartsuk észben: az internet nem felejt, válogassuk meg, mit teszünk fel a világhálóra

Az internetet a legnagyobb arányban a fiatalok használják, és éppen az ő védelmükre találták ki a digitális immunerősítő programot, amelynek tanácsait azonban mindenkinek érdemes megfogadni. Évente ugyanis 500 millió felhasználó adatait lopják el a kiberbűnözők, naponta 140 sikeres hekkertámadást hajtanak végre, 10 másodpercenként ér támadás otthoni számítógépet, és világszerte tízből hét fiatal esik áldozatul elektronikus zaklatásnak, főként a közösségi hálón.

Néhány az intelmekből. Úgy állítsuk be a Facebookot, hogy mindig kérjen engedélyt ahhoz, ha valaki taggelni, megjelölni akar minket. Ellenőrizzük, kik láthatják a posztjainkat, profilunkat, fotóinkat, amik esetleg olyasmiket árulnak el rólunk, amit nem szeretnénk. Sok oldalra FB-profillal is be lehet lépni, ez ugyan könnyebbség, de ezért a digitális adatainkkal fizetünk. Csak olyan információt tegyünk fel a netre, amit bármikor, bárkivel megosztanánk, és tartsuk észben: a világháló nem felejt. A neten kötött ismeretség nagyon csalóka lehet, ezért ha így kerülünk valakivel kapcsolatba, és személyes találkozót is szervezünk vele, annak a helyszíne mindig nyilvános legyen, és sose menjünk egyedül. A Facebookot állítsuk be úgy, hogy ismeretlenek ne tudják visszanézni a korábbi posztjainkat. Ne osszuk meg, hogy merre járunk, a nyaralási képeket legfeljebb utólag tegyük fel. A közösségi alkalmazásból mindig lépjünk ki, amikor nem használjuk, különben folyamatosan lehet követni a pozíciónkat.

Az adathalászat fogalma mindenki számára ismerős, de legtöbbünknek sejtelme sincs, mi mindenre lehet használni a rólunk megszerzett információkat. Alapvető, hogy a közösségi csoportokban a lakcímünket ne osszuk meg, ne adjunk ki bizalmas adatokat, képeket még a magánbeszélgetésekben sem. Amint kikerül a „kezünkből”, követhetetlenné válik számunkra, ami sok kellemetlenséget okozhat.

Az applikációk gyakran kérnek hozzáférést a helyzetünkhöz, ezt állítsuk be úgy, hogy csak addig érzékelje tartózkodási helyünket, amíg erre nekünk van szükségünk. Ha ránk mosolyog a szerencse valamilyen nyereményjáték képében, több forrásból ellen­őrizzük le, valós-e. Lehet, hogy nem is a pénzünkre pályáznak, csak az adatainkra. Ha személyes adatainkat kérik, gondoljuk végig, hogy valóban szükség lehet-e azok megadására az adott szolgáltatás igénybevételéhez. Mindig ellenőrizzük, hogy kinek adjuk át az adatainkat, valós céggel állunk-e kapcsolatban, van-e róla vélemény már a világhálón.

Banktól soha nem kapunk olyan levelet, hogy a mellékelt linken kell belépni az oldalukra. Mindig használjuk a kétlépcsős azonosítást netbankok esetében, tehát a felhasználói név és a jelszó mellé még egy megerősítő sms-t is. Soha ne adjuk ki bankkártya-adatainkat, a PIN-kódot, a jelszót. Bankkártyánk számát csak ellenőrzött webshopnál, kétlépcsős azonosítás után szolgáltassuk ki.

Gyakran telefonon keresnek meg minket különféle szolgáltatókra hivatkozva. Érdemes rákérdezni, honnan tudják a telefonszámunkat, és ezenkívül milyen adatot tárolnak rólunk. A nevünkön kívül azonban semmilyen személyes adatot ne adjunk ki. Ha valamilyen szolgáltatást, vagy vásárlási lehetőséget kínálnak, elsőre semmiképpen ne fogadjuk el, hagyjunk magunknak időt, kérjünk visszahívást, és addig minél több forrásból próbáljuk meg ellenőrizni, kivel állunk szemben.

Az internetes vásárlás már gyakori, de csak ismert, megbízható, előzetesen ellenőrizhető oldalakat válasszunk, ne dőljünk be a kecsegtető, rendkívüli kedvezményeket kínáló oldalaknak. Nézzük meg, milyen értékelést kapott az oldal, próbáljuk ellenőrizni. Fizetéskor lehetőleg az utánvétet válasszuk, online fizetésnél pedig használjunk külön bankkártyát vagy PayPalt. Mobiltelefonnal nyilvános wifin semmilyen bizalmas adatot ne továbbítsunk, pénzügyet ne intézzük.