Levél az élővilág érdekében

Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Épp ezért Európa vezető kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika (KAP) gyökeres átalakítására, és a természeti értékek pusztításának megállítására.

Az aláírók állítják: tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást. A KAP-on keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, legnagyobb részt az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatva. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások, a levegő, az ivóvíz víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 között több mint 55 százalékos csökkenést mutattak; Németországban a természetvédelmi te­rületek rovarbiomasszája 27 év alatt 76 százalékkal csökkent. A kutatók felhívják a figyelmet: a jelenleg érvényes tendenciák mellett a megmaradó populációkat is a kihalás fenyegeti.

Az MME szakemberei több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999-óta követik nyomon a fészkelő madarak helyzetét a főbb hazai élőhelyeken – így az ország közel 2/3-át kitevő mezőgazdasági élőhelyeken is. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is a nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók.

– A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62 százalékának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy negyedével – foglalta össze prof. dr. Szép Tibor egyetemi tanár, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója. – Ez a csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi.

Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának ve­ze­tője arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU Agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket-hüllőket, emlősöket is. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzéséről (Natura 2000 Hálózat fenntartása vagy a biodiverzitás megőrzése), akkor a KAP jelentős reformja nem tűr halasztást.

A kutatók szerint a jelenlegi agrártámogatási rendszer áll a me­zőgazdasági élőhelyeken táp­lálkozási és szaporodási le­he­tőséget adó változatos élőhe­lyek (például fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése mögött is. A fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagy teljesítményű gépek alkalmazása is gyorsítja a negatív tendenciát. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli „sivatagok” az élővilág szempontjából.