A zalai levéltár tavalyi és idei feladatairól

A hagyományoknak megfelelően ezúttal is Káli Csaba, az intézmény igazgatóhelyettese szólt a szakmai, tudományos és a szélesebb közösség számára is fontos 2019-es tevékenységről.

Közismert, a levéltár egyik alapfeladata, hogy a különböző szervezetek, vállalatok, hivatalok iratait őrizze, sőt, már a keletkezésük idején is szakmai szempontú felügyelettel segítse az „iratképző szerveket”. Tavaly a látókörükbe tartozó 388-ból 105 zalaegerszegi iratképzőnél jártak, s ellenőrizték a jövő számára fontos dokumentumok kezelését. A levéltárba véglegesen beérkezett iratok jóvoltából pedig 110 iratfolyóméterrel gazdagodott az intézmény, így összesen 11 ezer 214 iratfolyómétert őriznek, szinte a tárolókapacitásuk határán. Az idő és az iratok jelentőségének folyamatos felülvizsgálata persze rostálja az állományt, 2019-ben 251 iratfolyóméternyit vettek górcső alá a levéltárosok, ebből 39-et selejteztek. Eközben készülnek a források kutathatóságát biztosító segédletek, adatbázisok, melyek ma már elektronikus formában hozzáférhetők: tavaly 302 iratfolyóméter terjedelemben született raktári nyilvántartás, elsődlegesen a XX. századi anyagot érintően. A kutató- és ügyfélszolgálatot 126 kutató és 1003 ügyfél kereste fel 2019-ben.

A tudományos tevékenység ismertetésekor Káli Csaba elmondta, 8 munkatársuk 18 tudományos tanulmánnyal 23 kézirattal, 17 előadással gazdagította Zala közművelődését. Három kötetet jelentettek meg: Száz történet Zalából, A zalai protestantizmus évszázadai és a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia és templom története olvasható könyvalakban. A Tanácsköztársaság kapcsán rendeztek konferenciát márciusban, a kétévente esedékes közgyűjteményi napokra pedig novemberben került sor. Folytatódik az újabb forrásokat feltáró levéltáros kutatótábor és a Zalai Hírlapban futó cikksorozat, valamint a családtörténeti kutatásokat segítő program.

Molnár András igazgató az idei terveket tárta a sajtó elé. Az önálló kiadványok sorában a 2018 őszén elhunyt történész, Kapiller Imre munkássága előtt tiszteleg egy emlékkötet, majd a tanácsköztársasági konferencia előadásai látnak írott formában napvilágot. A zalaegerszegi önkormányzat pályázati programja ad lehetőséget dr. Havas Rezső II. világháborús naplója, az 1848-as 47. zalai honvédzászlóalj története és a második világháború zalai polgári áldozatairól szóló kötet megjelenésére. A Zalaegerszegi Füzetek sorozat dr. Bilkei Irén és dr. Vándor László közösen jegyzett, Zalaegerszeg történetébe kalauzoló kötetével lesz gazdagabb. A „Hetedíziglen” elnevezésű családtörténet kutatási program rendhagyó konferenciát kap, de lesz tudományos ülés Trianon évfordulója, a 47. honvédzászlóalj emlékezete és a második világháború lezárulásának 75. évfordulója kapcsán is.

A tegnapi sajtótájékoztató bensőséges és különleges perceiben Vajda László tanár, a zalai művelődésszervezés egyik nyugalmazott vezetője és Vajda István tanár kapott szót. Mindketten Vajda József, a 100 éve született kántor-tanító, néprajzkutató, zalai népdalgyűjtő gyermekei, akik a család döntése alapján a Zala Megyei Levéltárnak adományozták, így kutathatóvá tették édesapjuk hagyatékának azon részét, amely a zalai kultúra számára felbecsülhetetlen értéket jelent. A Vajda József életét felidéző összefoglaló közben a résztvevők megszemlélhették a hagyatéknak a levéltári tanácstermi vitrinekben kiállított legérdekesebb darabjait, köztük a katonai szolgálat alatt született fotókat, feljegyzéseket. (Vajda József amerikai hadifogsága előtt a kárpátaljai hadszíntéren is megfordult.) A kutatók a személyi okmányok, díjak, levelezések (köztük Kodály Zoltán és Keresztury Dezső levlapjai), népzenei adatgyűjtések mellett találnak kottákat is, de a hagyaték ezen részének nagyobbik fele a Hagyományok Házában digitalizált formában már hozzáférhető.

Molnár András jelezte, zajlik a levéltárnak később otthont adó Mártírok úti épület áttervezési folyamata.