A legjobb mézeskalács egyik titka a csöntörgetés

A mézeskalács készítésének és díszítésének titkait tanulhatták meg az érdeklődők több turnusban a nemrégiben megnyílt alsópáhoki Alkotóházban. Mielőtt elárulnánk a fortélyokat – melyeket a foglalkozást tartó zalaszentgróti Csiszár Tiborné mézeskalács -és cukorperec készítő árult el – ismerkedjünk egy kicsit a programokkal.

-Elkezdődött egy öt alkalmas alkotó sorozat, egymásra épülő foglalkozásokkal. Itt a résztvevők megtanulhatták, hogyan kell egy asztali díszt, egy ajándékba szánt faliképet, vagy kincsesládát elkészíteni. Az érdeklődést szeretnénk felkelteni, a kreatív energiáknak teret engedni, mert az látjuk, hogy egyre inkább keresik az emberek a megnyilvánulási lehetőségeket.

Miközben alkotunk, együtt vagyunk, közösségé kovácsolódnak a kezdetben ismeretlen emberek. A foglalkozások, alkotó estek a befelé fordulást, az önismereti folyamatok erősítését is segítik- árulta el Nagy Anita programszervező.A programok sorában szerepel kovászos kenyér sütése, s a jövőben többek igénye alapján varrófoglalkozások is lesznek.

-Számomra nagyon fontos, hogy olyan emberek jöjjenek workshopot tartani, akik hitelesek és nem csak jól tudják a dolgukat, hanem át is tudják adni a tudást- emelte ki a programszervező.

A foglalkozások sorában több alkalommal is otthont adott az Alkotóház a „Készíts magad a mézeskalácsot a családnak!” című workshopnak. Ezeken a résztvevők a tökéletes mézeskalács készítésének minden apró titkát megismerhették. Csiszár Tiborné jól bevált receptje szerint a mézeskalács hozzávalói: 1 kg liszt, 40 dkg porcukor, 6-7 tojás mérettől függően, 22 dkg olvasztott virágméz, 1 csapott evőkanál szódabikarbóna, 10 dkg margarin, 1 evőkanál őrölt fahéj, 1 teáskanál őrölt szegfűszeg. Ha csak dísznek szeretnénk a mézeskalácsot – egyébként ennek készítését tanulták meg az alsópáhoki foglalkozás résztvevői, akkor abba kevesebb méz kell.A hozzávalók pontos adagolása mellett is van néhány dolog, amire figyelnünk kell. Még ha első pillanatra soknak is tűnnek e tanácsok, azért nem ördöngösség elkészíteni a tökéletes mézeskalácsot.

-A tojást, a porcukrot, szódabikarbónát, fűszereket jól kikeverjük. A mézet a margarinnal összemelegítjük – de csak annyira, hogy a margarin kicsit megolvadjon. Ezt hozzáadjuk a tojásos keverékhez, és jól átkeverjük. Ehhez tesszük hozzá előbb a lisztnek felét majd fokozatosan a maradékot. Sokat segít, ha a gyúrás előtt a hozzávalókat szoba hőmérsékleten tároljuk: a hideg liszttel nehezebb dolgozni – kaptak a résztvevők jó tanácsokat. S miközben készült a tészta, elhangzott egy bűvös szó: csöntörgessünk!

-Ez azt jelenti, hogy a tésztából kiveszünk egy darabot formázzuk, készre dagasztjuk két tenyerünk között. A kezünk melegétől is formálódik. Körülbelül tíz percig csöntörgessünk, hogy szép sima legyen a felülete – árulta el a titkot a mester. Ezután megpihenhetünk, vagy sok dolgunkat elintézhetjük, hiszen a legyúrt tésztát legalább 10 órát pihentetni kell.

Az, hogy milyen formát szaggattunk -a sodrófával kisebb alakhoz 3-4 milliméteres, nagyobbhoz kicsit vastagabbra nyújtott tésztából – annak csak a képzeletünk szabhat határt, vagy a kiszúróformák – bár ügyesebbek saját készítésű sablonnal is tudnak bármilyen alakot kivágni. Az alakzatokat előremelegített sütőben 190-200 fokon kell sütni, mindössze 6-7 percig.

-A díszítéshez használt cukormázhoz 1 közepes tojásfehérjét körülbelül 22-25 dekagramm porcukorral simára keverünk, ez körülbelül 10-12 percet vesz igénybe- adott iránymutatást a következő munkafolyamathoz Csiszár Tiborné – bár ez a fázis már művészet. Azt is elárulta, hogy ahhoz, hogy a máz ne pörögjön le, egy napig tartsuk szobahőmérsékleten a tésztát, hogy megszikkadjon, utána kerüljön rá a máz. A díszítések sokfélék lehetnek. A résztvevők megtudhatták, s be is bizonyosodott, hogy mindenki tud szép mintákat varázsolni a tésztára, hiszen minden motívum csak pontból és vesszőből rajzolódik ki. A szépen díszített mézeskalács lehet dekoráció, karácsonyfadísz, vagy szépséges, jó ízű finomság. S ajándékba is adhatjuk, mint egykor, régi időkben őseink. Hajdanán nem a karácsonyhoz kötődött ez a finom, illatos és díszes sütemény, sokkal inkább búcsúkon, vásárokon volt fellelhető. Szokás volt, hogy a fiatalok mézeskalács szívet ajándékoznak egymásnak. Ahogy az alkotó elmesélte, az 1880-as évektől kezdett széles körben elterjedni a mézeskalács, a legjelentősebb központ Kézdivásárhely volt, s Debrecenben is sok mézeskalácsos készítette a tésztát – a mi vidékünkre innen jutott el. Csiszár Tiborné azt mondja, napjainkban szorosabban kötődik a karácsonyhoz a mézeskalács, de azért egész évben keresett.

– Mézeskalácsot adni és kapni egyformán szívet melengető érzés. A mézeskalács szeretetet, békességet, reménységet, és az együvé tartozást jelenti. Számomra a mézeskalács készítés csodálatos foglalatosság, belső indíttatás, érzem ahogy magával ragad az alkotás öröme.